Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Klaus-Dietrich Schunk: Az ószövetségi próféták eszkatológiája s annak átalakulása a fogságban és a fogság utáni időkben

Azzal, hogy "Jahve napjából" időt és történelmet lezáró Ítéletnapot formáltak, megnyílt a lehetőség arra, hogy a végérvényes eszkatológikus birodalom fogság előtti elképzelését ts átalakítsák. így született meg a paradicsomi jellegű végidőbeli Béke-Országa. íz. 65, 17-25 és a fogság után betoldott íz. 11,6- 8 olyan birodalom képét festik meg, melyben totális béke ural - kodik mind az állatok, mind pedig ember és állat között. Ez egy történelmen kívüli, egészen más világ, amelyben az embernek örök élete lesz (Dán. 12, 2).

Véleményem szerint nagyon valószínű, hogy a "Jahve-nap- ja" és a rá következő üdv-uralom átértelmezésénél számolnunk kell a görög időértelmezés befolyásával is, de ezt a kérdést most nyitva kell hagynom. Az eszkatonról vallott eredeti prófétai felfogás átalakulása kapcsán még egyszer nyomatékosan szögezzük le: teremtsen bár egy elképzelés másodlagos továbbfejlődése akár évszázados hagyományt is, mindez még nem jelenti azt, hogy mai igehirdetésünk számára még sokáig ez legyen a legfőbb és főleg egyetlen alap! "Vissza a kezdetekhez!" - lehetne talán megoldás az eszkatológia témakörében is, ennek megfontolása és esetről esetre történő alkalmazása hasznára lenne az egyház igehirdetésének a mi korunkban.

Fordította: Fodor György

179