Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Anthony Bloom: Élő imádság

akarjuk megismételni, jóllehet egy előző élményre koncentrálva szem elől téveszthetjük a ránk váró következőt. Mindazt, amit egyszer már átéreztünk, a múlté, tegnapi énünkhöz kapcsolódik, és nem a maihoz. Nem azért imádkozunk, hogy valami különleges élmény tapasztalatában gyönyörködjünk, hanem azért, .hogy Istennel találkozzunk, bármilyen következményekkel járjon is ez, vagy pedig egyszerűen előtárjuk mindazt, amit el akarunk mondani, és Őrá hagyjuk a választ.

Sohasem szabad elfelejtenünk: Istenhez mindig abban a tudatban közelítünk, hogy nem ismerjük Ót. Mindannyiszor a titokzatos, kifürkészhetetlen Istenhez közelítünk, aki saját szabad akarata szerint nyilatkoztatja ki magát, valahányszor hozzá jövünk, minden alkalommal egy számunkra még ismeretlen Isten előtt állunk. Személyének és jelenlétének bármilyen megnyilvánulására készen kell állnunk.

Akármilyen sokat is tudunk Istenről, saját tapasztalatunkból, mások tapasztalatából, a szentek Írásaiból, az Egyház tanításából, a Szentirás tanúságából; tudjuk, hogy jó és alázatos, hogy égető tűz és a mi bírónk, hogy Ó a mi Megváltónk, és még sok mást, mégsem szabad elfelejtenünk, hogy bármely pillanatban, az általunk jól ismert fogalmakon belül is egészen uj módon nyilatkoztathatja ki magát. Mélységes tisztelettel kell az Ó színe előtt megállnunk, és készen kell lennünk arra, hogy az általunk már jól ismert Istennel, vagy egy eddig még soha nem tapasztalt Istennel találkozzunk. Lehet, hogy megismertet bennünket az Ó személyével, és ez a tapasztalás egészen más, mint amit vártunk. Azt reméljük, hogy a szelíd, együttérző, szerető Jézussal találkozunk, és ehelyett a Bíróval, az ítélő Istennel találkozunk, aki jelenlegi állapotunkban nem enged közelebb magához. Máskor bünbánattal közeledünk hozzá, el vagyunk készülve, hogy visszautasít, és ehelyett együttérzésre találunk. Minden egyes esetben egy részben ismert, és részben ismeretlen Istennel állunk szemben. A kinyilatkoztatás révén nagyon sokat tudunk Óróla, de soha sem fogjuk teljesen megismerni, mindig megmarad az isteni misztérium, a titokzatos mag, melybe nem tudunk behatolni.

154