Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)
Előszó
ropolita két Írása, amely az imádság fnélységeibe vezet ben- nilnke t. Válogatásunk további részében időrendi, történeti sorrendet igyekeztünk követni. K. D. Schunck biblikus tanulmányát olvashatjuk először, amely a próféták eszkatolőgiával kapcsolatos tanítását mutatja be. Ezt követően a tékozló fiú példabeszédével foglalkozó strukturalista elemzés a Jézus által hozott örömhír újságára mutat rá. E.Lohse evangélikus püspök cikkében arról ir, hogy az evangélium üzenetét csak a szegények képesek felfogni, mert ők alázattal ki tudják nyújtani üres kezüket Isten felé, s valóban tőle várják sorsuk jobbra fordulását. A korai kereszténység Helyi egyházait és ezek mai vetü- letét vizsgálja a következő dolgozat; amely a Hittudományi Akadémia által kiirt pályázatra készült. Részletesen elemzi az apostolok és az apostoli atyák korának egyházképét, s összefoglalja a Zsinat utáni teológia irányvonalait is. Az istenképi- ség Szent Ireneusznál c. irás licenciátusi dolgozat, s ennek itt második részét közöljük. A mü első fejezetei az istenképiség gondolatának biblikus vonatkozásait vizsgálják, aztán a Biblián kívüli zsidó hagyományra térnek rá, majd pedig az apostoli atyák s az apologéták tanítását mutatják be. Idézett részletünkben kerül sor Ireneusz teológiájának részletes ismertetésére. A Szent Jeromos Márk-kommentárjával foglalkozó munka az Akadémia tananyagához kapcsolódik, annak egyik részletében mélyed el. A Filioque-kérdés a mai ortodox teológiában c. irás annak az előadásnak a szövegét tartalmazza, amely a konstantinápolyi zsinat 1600. évfordulója alkalmából rendezett akadémiai ünnepségen hangzott el. A történelmi válogatás koronája Szent Tamás "Lét és lényeg" c. müvének fordítása. Kötetünk befejező munkái a mai teológia sokszínűségét tükrözik. A Zsinat idejéből származnak P. Winnenger és A. Auer tanulmányai a megújuló diakonátus lehetőségeiről, amelyeket K.Rahner szerkesztett egy kötetbe. Ezek az Írások útkereséseknek, lelkipásztori gondjaink enyhitésére irányuló kísérletezéseknek számítanak, amelyek azóta országonként más-más fogadtatásra találtak, s nálunk is megfontolt bírálatra várnak. 10