Jöjjön el a Te országod. Tóth Tihamér veszprémi püspök utolsó szentbeszédei (Budapest, Szent István Társulat, 1940)
XIII. Isten országának terjesztése: a missziók
128 Igen, a világ népeinek megtérítése, a népek missziónál lása szintén hozzátartozik a Miatyánk kérésének teljesítés séhez: «Jöjjön el a Te országod...» Ennek a kérésnek teljesülésén tehát azzal is dolgozunk, ha szívünkön visel= jük a missziók ügyét és teszünk értük annyit, amennyit tehetünk. Sajnos, ez a téma idehaza, a magyar hívek előtt még a legbuzgóbbak előtt is eléggé ismeretlen. Szenteljük tehát mai beszédünket ennek a két kérdésnek megvizsgá= lására: I. Miért kell törődnünk a missziókkal? és II. hogyan kell törődnünk a missziókkal? I. Miért kell törődnünk a missziókkal ? Törődnünk kell, mert ez az Ur Jézusnak szívügye, a kereszténységnek meg becsületbeli ügye. A) A népek megtérítése az Úr Jézusnak szívügye. Tulajdonkép ez a kereszténység létcélja, ezért jött Krisztus Urunk a földre. a) Ezt hirdeti Krisztus egész élete. Már az öreg Simeon szavai is, amikkel a kis Jézust fogadta a jeruzsálemi temp= lomban, úgy hangzanak, mint a legelső missziós ének: «Most bocsátód el, Uram, szolgádat, a te igéd szerint békességben ; mert látták szemeim a te megváltásodat, melyet készítettél minden népek színe előtt, világosságul a pogányok megvilágítására». (Luk. z, 29—jz.) És valóban, alig érkezett meg Krisztus Urunk a földre, már megkezdi missziós munkáját: bölcsőjéhez vonja a po= gányokat képviselő három napkeleti bölcset. Amikor Kér. Szent János megpillantja az Urat, úgy üdvözli Öt, mint az Isten Bárányát, aki elveszi a világ bűneit; tehát az egész világét, a pogányokét is. És mily megindultan mondja később magáról az Úr: «Egyéb juhaim is vannak, melyek nem ez akolból valók; azokat is ide kell terelnem, és hallgatni fogják az én szómat, és egy akol lészen és egy pásztor». (Ján. 10, 16.) És nem írja=e Krisztusról Szent János: «0 engesztelés a mi bűneinkért, éspedig nemcsak a mienkért, hanem az egész világéiért is». (Ján. I. 2, 2.) És nem azt mondja=e Szent Pál Krisztusról, hogy Ó «mindenkiért adta oda magát váltságul». (Tim. I. 2, 6.) b) Az Úr Jézus szavai között, amiket életének utolsó perceiben, a keresztfán mondott, van egy, amelyikhez külö*
