Jöjjön el a Te országod. Tóth Tihamér veszprémi püspök utolsó szentbeszédei (Budapest, Szent István Társulat, 1940)

XII. Hogyan dolgozzál mások lelkéért?

124

másik egyesületnek, amelynek elnöke a férjem, de a leg= több tisztség rajtam van. És ez minden percemet lefoglalja.

—lÚgy? És mivel foglalkozik az az egylet?

— Bizony, igen nagy a munkaköre: a keresztény élet előmozdítása, nevelési és élelmezési kérdések, egészségügy előmozdítása, műveltség terjesztése és így tovább.

— De, kérem, ilyen egyletről én még nem hallottam !

— Az lehet — mondja a hölgy —, mert ez az én — családom.

Igen. Pontosan betölteni élethivatásodat, ott, ahovája Gondviselés állított; megtenni mindazt, amit hivatalod, munkaköröd, élethivatásod megkíván, de épúgy mind* azt, amit szent vallásod előír; jó édesanyja, szerető édes= apja lenni családodnak; amennyire tehetségedben áll, ki* venni részedet a közért, a szegényekért, Egyházad nagy ügyeiért folytatott munkából is ...

b) Mily boldog, megnyugtató tudat lesz halálos ágyunkon, ha körülállanak minket önzetlen jótetteink, amiket Krisztus szegényeiért, a gyámoltalanokért, az árvákért, az elhagyót* takért, szent Egyházunk ügyeiért önzetlenül végeztünk!

Én nem tudom, mi lesz velem,

Ha menni kell egy reggelen,

De érzem, hogy két világ vonz Akkor az ég ablakához.

Egy : oz Úr és mind a szentek,

Kiket Ő más által nyert meg,

És egy : az én kicsi kertem,

Mit az égbe én ültettem .. .

(Magyar Bálint.)

Mondd, Testvér, ültettéUe már ilyen kis kertet az égbe? Van=e sok ilyen megmaradó, az örökkévalóságba átnyúló érté= ked olyan munkákért, amiket nem magadért, nem saját érdekedben, nem saját kényelmedre, hanem másokért vé= geztél? Nézd, oly sokan tévelyegnek — vezesd haza Atyjuk* hoz! Oly sokan éheznek — adj nekik valamit! Oly sokan keseregnek — vigasztald őket! Oly sokan törtek össze — imádkozzál értük!