Jöjjön el a Te országod. Tóth Tihamér veszprémi püspök utolsó szentbeszédei (Budapest, Szent István Társulat, 1940)

XII. Hogyan dolgozzál mások lelkéért?

120 Valóban, aki ismeri az Egyház történetéit, meglepődve veszi észre, hogy hányszor és hányfélekép igazolódott be ennek a szent szövegnek igazsága : a jó példa olyan, mint a nádasban tova» harapódzó szikra, egyik lángragyulladt nádról a másikra terjed a tűz, és egyre nagyobb területet gyújt lángra maga körül. Itt van pl. Szent Ágoston megtérése. Kinek köszönhető az? Szent Ambrus jóságának és életszentségének. De a szikra terjed tovább: Szent Ágoston szentsége megnyeri Nagy Szent Gergelyt. A szikra megy tovább: Nagy Szent Gergely lelkesíti Nagy Szent Vazult. Itt van Loyolai Szent Ignác élete. Hős katona. Meg= sebesül Pampelona ostrománál és kórházba kerül. A beteg= ágyon olvasni kezdi a szentek életét. A szikra elindul: Ignác Istennek szenteli magát. Párisban találkozik egy ifjúval, és ebből lesz később Xavéri Szent Ferenc. És Szent Klárát kinek köszönhetjük? Assisi Szent Ferenc példájának. És Alacoque Szent Margitot kinek? Colombiére atya példájának .. . És így tovább. Ezek esetek, amikről tudunk. De mennyi lehet, amiről nem tudunk, amiről csak majd az utolsó ítélet napján fo= gunk értesülni végtelen örömünkre, amikor majd felemelik mellettünk védőszavukat azok, akiket a mi jó példánk segí= tett Isten országába. b) Ó, Testvérem, ha soha el nem felednéd, hogy a te jó példád ott hat és akkor hat, amikor nem is gondoltad! Te is járhatsz úgy, mint az a kisleány, akit az egyik kór» házban operálni akartak. Az operáció súlyos volt, el kellett altatni a kicsikét. A főorvos mielőtt elkezdték volna a narko= tizálást, biztatta : «Most meg fogunk gyógyítani, kisleányom. De mielőtt meggyógyítanánk, el kell aludnod». «Úgy? — mondja a kisleány, — ha el kell aludnom, akkor előbb el kell mondanom az esti imát». És ott a műtőasztalon, orvosok és asszistensek között, hangosan elmondta esti imáját. Az orvo= sok szeme könnyes lett a megindultságtól és az egyik később bevallotta: «Harminc év óta én is most imádkoztam először». íme: aki engem lát, látja az Atyát! És: az igazak felvillan» nak, olyanok, mint a szikra, mely a nádasban tovaharapódzik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom