Faber Frigyes Vilmos: Mindent Jézusért (Budapest, Szent István Társulat, 1940)

I. Fejezet. Jézus érdekel

édes Királya ! Hogy is gondolhatunk mi más valamire, mint csak őreá ? A gondolatnak, hogy legszentebb érdekeit szolgálhatjuk, csodálattal kellene eltöl- tenie minket. De fájdalom, mi nem ismerjük eléggé e kiváltságunkat. Miért nem? Mert nem eléggé tanulmányozzuk drága Urunkat. Miért nem fogunk hozzá idején ahhoz, ami az egész örökkévalóságon át örvendeztetni fog minket? Tanulmányozd Jézust. A menny csak azért menny, mert Jézus van ott, és nehéz megérteni, miért nem lett a föld is mennyé, mióta Jézus a földön is van. Bizonyára azért nem, mert megvan az a szerencsétlen képességünk, hogy őt megbánthatjuk. Ha ezt elvesztenök, legott itt volna a menny. Vajha valóban eljönne az a nap, amikor többé már nem vétkezhetnénk, Jézus szívét többé már meg nem sebesíthetnők ! Drága Üdvözítőnk, keltsd fel mihamarabb ezt a napot, s add, hogy le se nyugodjék többé mindaddig, míg ez a drága kiváltság a miénk. Miért nyugtalankodunk s miért kérdezgetjük, hogy vájjon azonnal a mennyországba jutunk-e, vagy előbb a purgatóriumba? Mi fordul meg ezen? A fődolog az, hogy elveszítsük azt a képességünket, hogy Istent, a mi szerelmünket, még egyszer megbánthassuk.

7. Jézus érdekeinek szolgálatában.

Ezek Jézus érdekei, ezeket előmozdítani e Társulatban legfőbb kötelességünk. Vagy helyesebben : ezek csak egyes példái és fajai az ő érdekeinek. Talán különösnek látszik az, hogy édes Üdvözítőnk e nagy munkára ily szegény és nyomorult eszközöket használ, mint

26