Faber Frigyes Vilmos: Mindent Jézusért (Budapest, Szent István Társulat, 1940)

I. Fejezet. Jézus érdekel

8

adni róluk. Irántunk való jósága minden reggel megújul. S mindezek után jön még az a jutalom, melyet szem nem látott, fül nem hallott, szív nem érzett sohasem. Mit tettünk mi a mai napig legdrágább Urunkért? Mégis, lásd, mit tett Ő érettünk : minden tettének célja csak szeretetünk megnyerése volt ! Rátekintünk a keresztre és az alig indít meg minket. Hallgatjuk keserű szenvedését, de szemünk száraz, szívünk közömbös. Letérdelünk, hogy imádkozzunk, de alig irányíthatjuk rá gondolatainkat egy negyedóráig. Tudjuk, hogy a szentélyben jelen van, mégsem hajtunk térdet a taber- nákulum előtt, hogy ruhánkat be ne szennyezzük. Látjuk mások vétkeit, de nem törődünk azzal, hogy Jézust sértik, bántják. Ezek aztán igazán furcsa jelei a szeretetnek ! Jézus kevés helyet foglal el szívünkben, ha így érzünk iránta ! Pedig fájdalom, így van. Saját útunkon haladunk, akaratunk szerint cselekszünk. Fődolgunk élvezni, életünket könnyűvé tenni. Életünknek puhán, könnyen kell lefolynia. Az önmegtagadást nagy vigyázattal gyakoroljuk. Testi kényelemre, világi örömökre van szükségünk és lelki életünkben csak azokat a belső vigaszokat keressük, amelyek nélkül gyötrődnénk. Ha az Istent imádjuk, önmagunkért tesszük, ha másokkal jót teszünk, önmagunkat keressük. Szegény Jézus Krisztus, szokta Szent Alfonz mondani, szegény Jézus Krisztus! Ki gondol reá, ki töiődik az ő érdekeivel?

Ez a Jézus Szentséges Véréről nevezett társulatnak célja : Jézus érdekeivel törődni, azokat minden igaz úton-módon előmozdítani. Alig van valamely fontosabb világi ügy, melynek javára, jogainak védelmére, érdekeinek előmozdítására társulat nem alakulna ; miért