Faber Frigyes Vilmos: Ez nagy szentség valóban! (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1938)

I. Könyv. Az Eucharisztia Isten legmagasztosabb műve

47 nagy hatalmat követel, mint ugyanannak a semmiből való előhívása. Ha egyikre gondolunk, ez önkéntelenül is a másikat juttatja eszünkbe. És ha valamelyik a kettő kö­zül nagyobb, úgy a megsemmisülés az. Nicolas mondja:1 „Amit mi halálnak nevezünk, az nem megsemmisülés. A természetben nincs példa a meg­semmisülésre s így egyáltalán nem tudunk magunknak arról fogalmat alkotni. Egyetlen porszem megsemmisíté­séhez mindazt a hatalmat kellene gyakorolnunk, amely a világmindenség teremtéséhez volt szükséges. Ebből az következik, hogy ugyanazokat a természettörvényeket kellene megszüntetnünk, amelyeket a teremtéskor ez a hatalom felállított. A megsemmisítés és teremtés hasonló. Éppoly kevéssé fogjuk fel az egyiket, mint a másikat. Valamit a semmiből létrehozni, vagy valamit a semmibe visszataszítani, ugyanaz a csoda és az összes csodák kö- között a legmegfoghatatlanabb. Még tovább mehetünk: egyetlen dolognak a megsemmisítése nagyobb csoda lenne, mint az egész világmindenség megteremtése. A megsemmisítéssel ugyanis szembenáll a következő két tény: 1. maga a létezés és 2. Istennek a teremtésre és fenntartásra irányuló hajlandósága. Ezenkívül még egy összehasonlítást tehetünk a terem­tés titkában és az átlényegülésben megnyilvánuló isteni tevékenység között. Régen volt már az, hogy Fénelon olyan szépen megjegyezte Malebranche cáfolatá­ban:2 ,,A természet általános törvényei, amelyekről a filozófusok olyan sokat beszélnek, nem annyira kinyi­latkoztatásai az Isten jelenlétének és hatékonyságának, mint inkább fátyol, amely mögött mindkettő rejtőzik. 1 Etudes philosophiques vol. I. p. 130. — vagy: Philosophische Studien über das Christentum. Paderborn. I. Band. S. 115. — Nicolas Ágost kiváló francia apologéta; kultuszminisztériumi osz­tályfőnök. Meghalt 1888-ban Versaillesban. % Fénelon Ferenc, cambray-i érsek; Bossuet mellett a XVII. század legkiválóbb francia egyházi szónoka. Meghalt 1715. jan. 7-én. — Malebranche francia filozófus. Meghalt 1715. okt. 13-án Párisban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom