Faber Frigyes Vilmos: Ez nagy szentség valóban! (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1938)

IV. Könyv. Az Oltáriszentség - Istenünk és Üdvözítőnk

296

Nagycsütörtököt mindenesetre idesorozzuk. De ki ne venné rögtön észre a két eucharisztikus ünnep és kör menet közti különbséget? Az egyik csupa diadal és szent örvendezés, a másik szomorú. A szentsír látható emlékműve annak, amire emlékezünk, s amit ünnepiünk. Hasonlítsuk össze Űrnapját és Nagycsütörtököt, s akkor látni fogjuk, hogy menyire elütő szelleme lehet két hasonló ünnepnek. Ez a különböző szellem pedig csak élénkíti lelkűnkben a kegyelem hatásait.

Néri Szent Fülöp szerint rossz jel az, ha nagy ünnepeken nem tapasztalunk magunkban észrevehető áhítatot és örvendezést. De nagyon igaz és nagyon fontos dolog az is, hogy megértsük mindenegyes ünnepnek különleges és sajá.os szellemét. Csak így gazdagodhatik a lelkünk az abban rejlő szent tüzből és édességből.

Azért mondom: az Űrnapja diadalünnep.

Inkább diadalnap, mint örömnap. A hatalom napja, amelyen az emberek félelem nélkül meg vallják hitüket. Az igazság égi győzelmet arat a kétely, a tévtan, a hazugság, istenkáromlás és a szentekkel s Istennel szemben elkövetett gonoszságok fölött.

Ezt igazolja bizonyos mértékben az is, hogy Űrnapja közvetlenül Szentháromság vasárnapja után következik. Nem közvetlenül Áldozócsütörtök után, mert akkor az Úr egyik ünnepe követné a másikat. Nem is mindjárt Pünkösd után van, amikor a Szentlélek eljövetele, mintegy a mennybemenetel gyümölcse, örvendetes bizonyítéka annak a különös igazságnak, hogy csak előnyünkre szolgált az Űr eltávozása. Az Űrnap vár addig, míg az Egyház vissza nem vezette titkait a rejtett kegyelmi forráshoz, a Szentháromság legfőbb titkához. Szentháromság vasárnapja visszavezet bennünket a dicsőség, az égi hatalom és szépség áradatába, az átlényegülés fenséges és mindent átölelő titkába.

Ezért diadal az Úrnap jellege. Egy pillanatra egyesül a győzelmes és a küzdő Egyház és az utóbbi feledi számüzöttségét és küzdő, harcos állapotát. A Szenthá-