Faber Frigyes Vilmos: Ez nagy szentség valóban! (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1938)
IV. Könyv. Az Oltáriszentség - Istenünk és Üdvözítőnk
248 lényükben, mély szellemükben és e dicsőült teremtmények imádásában. Ha a tudomány le tudna szállni a méységekbe, ahol a korallok nőnek és ki tudná kutatni az egész Atlanti- és Csendes-óceán medrét, ahová még napsugár sohasem hatolt; ha a felszínre hozhatná és osztályozni tudná a kagylóknak, a tengeri moszatoknak és az ott élő megszámlálhatatlan lénynek nemeit és fajait: a kutató előtt feltáruló világ nem lenne sokszerűbb, gazdagabb, mint e hét szellemnek gazdag természete, csodálatos kegyelme és pompája! A testté lett Ige lelke benső gyönyörűséggel szemléli őket. Leereszkedik imájuk tömjénillatához és ezáltal fogadja a mi hódolatunkat is. S mindezt épp most teszi, itt az Oltáriszentségben! Még feljebb! Most közeledünk a megváltás szent hierarchiájához. Az Ige szent emberségének közelsége által különös fénnyel van körülvéve. Itt van a tizenegy apostol, akiket Jézus feltámadása után ismét összegyűjtött, s Mátyás, akit a Szentlélek választott Judás helyébe és Pál a tizenharmadik trónon, mellette Barnabás. Itt vannak továbbá az evangélisták, Márk és Lukács; mellettük Simeon és Anna, Erzsébet és Zakariás, Joákim és Anna, Magdolna, Márta és Lázár, Cirenei Simon és Arimatheai József, Nikodémus és István, Longinus és Dizmás, a hetven tanítvánnyal és az evangélium többi szentjeivel. Itt vannak az ártatlan kisdedek, akik először öntötték ki vérüket Jézusért, miután az övét a körülmetélésben már kiöntötte érettük. Itt van páratlan magasságban és boldogságban Szűz Mária két őrzője is: Keresztelő Szent János, akinek élete egyetlen hosszú égi csoda volt, és a megkísértett és megpróbált Szent József. Kiérdemelte, hogy a földön helyettesítése az örök Atyát. Csendes életet élt, mint a Gondviselés zajtalan folyása. Szerényen és egyszerűen dolgozott, mint az emberré lett Ige első harminc évén át. A lenyugvó Naphoz közel eső felhők tarka-barka
