Faber Frigyes Vilmos: Ez nagy szentség valóban! (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1938)
I. Könyv. Az Eucharisztia Isten legmagasztosabb műve
19 gus úgy beszél ezekről a tulajdonságokról, mintha kifejezetten csak erre az alkalomra jönnének azok létre, sőt maguk is abban a pillanatban újra teremtődnének. De itt csak akkor áll fenn ez az eset, ha a teremtés kifejezést sokkal tágabb értelemben használjuk. Világos fogalmat alkothatunk magunknak erről akkor, ha feltételezzük azt az esetet, hogy a légüres térben a tűz éghet és a Nap világíthat. Mindez megtörténhetnék, ha Isten úgy akarná, hiszen nem kellene mást tennie, csak a tüzet és a Napot arra kellene alkalmassá tennie, hogy mindenható hatalmával együttműködjenek a rendes természettörvények ellenére is. III. Még azokról a csodákról is meg kell emlékeznünk, amelyek Krisztus Urunk testére és a kísérő körülményekre vonatkoznak. Az első: Krisztus testének és vérének létesítése, létrehozása (productio) a kenyér és bor színei alatt. Krisztus az égben van és továbbra is ott marad. De az átlényegü- lés után nem kevésbbé igazán, valóban és lényegileg jelen van az ostyában is. Ez a gyönyörű hittétel (dogma) hitünk egyik alappillére. Ne haragudjatok rám, hogy éppen most használok nehezen érthető szavakat, ezt azért teszem, mert meg vagyok győződve, hogyha szellemetek egyszer tiszta fogalmat nyert erről a titokról, akkor a mélységes imádás elvezet benneteket a következményekhez. Csak tartsatok ki türelemmel velem még a következő pár lapon keresztül. A kérdés az: hogyan valósul meg ez a fölséges titok, t. i. Krisztus testének a létrehozása? Milyen isteni működés eredményezi azt, hogy ugyanúgy van jelen a színek alatt, mint az égben? Hogyan nevezzük, vagy jellemezzük ezt a cselekedetet, amelyik ezt a bámulatos csodát létesíti? — Kétségtelen az, hogy az emberi elme képtelen felfogni ennek a kérdésnek egész horderejét. Ha 2*
