Az ezerkilencszáz éves szentmise (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1934)
I. Bibliai-történeti rész
42 A régi írók gyakran utalnak egy történetre, melyet egy szerzetes, Moschos János (f 618) írt le. ö beszéli, hogy Jeruzsálemben egyszer gyermekek játékból oltárt építettek maguknak és azon tiszteletlenül viccelődve, misét mondtak. Mikor az átváltoztatáshoz értek, tűz csapott ki az égből, mely az oltárt elpusztította, s a gyermekek is csak nagynehezen tudtak elmenekülni. Mikor a gyermekek a történteket elmondták püspöküknek, az megparancsolta papjainak, hogy ezentúl nem mondják hangosan a kánon szövegét. Ez a szokás lassan az egész Egyházban elterjedt. Ebben az időben került az Egyház hitvalló imája, a Credo1 2 is a szentmisébe. Rómában állítólag egy különös eset adott okot a Hiszekegynek a szentmisében való mondására. II. Henrik császár koronázása alkalmával (1014 febr. 14) észrevette, hogy a koronázási misében a pápa nem énekli a Hiszekegyet, holott az ö hazájában, Németországban ez már régen szokás. A rómaiak erre azt felelték, hogy a római egyházat nem mocskolta be semmiféle eretnekség, ennélfogva nincs szükség arra, hogy a hitvallást imádkozzák. Mindazonáltal VIII. Benedek pápa teljesítette a császár kérését s elrendelte, hogy ezentúl az evangélium után Rómában is énekeljék a hitvallást.3 A liturgia szépítését és az Oltáriszentség tiszteletét célozzák azok a zsinati határozatok is, amelyek szerint a szentmiséhez szükséges ostyákat papoknak kell készíteniük. A XI. században pl. a hirschaui kolostor szabályai szerint a nagy gonddal kiválogatott búzaszemeket albába öltözött szerzetesek őrlik meg és a lisztet gondosan kitisztított szitán megszitálják. Majd az éjjeli istentisztelet, a zsolozsma elvégzése után négy szerzetes munkához fog, szintén albába öltözötten. Ostyasütés közben a legszigorúbb csendet kellett tartaniok. (Más kolostorokban ostyakészítés közben zsoltárokat énekeltek.) Az ostya alakja ekkor már kerek. Ez előtt nem volt külön meghatározva, milyen alakú legyen, mert hiszen akkoriban nem is ostyát használtak mindenütt, 1 A Hiszekegy nem ekkor keletkezett, hanem csak most vették fel a szentmise szertartásai közé. 2 Újabb kutatók szerint ez csak legenda, s Rómában már jóval előbb volt Krédó a misében.
