1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
80 JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV. lyokat is, melyek az egekig tornyosultak a haza és magyar nyelv szeretetétől lobogó kispapi szívek elé. A nagy francia forradalom (1789) az egész világra éreztette hatását. Sajnos részben rossz irányban, de volt jótékony hatása is, amennyiben az abszolutizmus járma alatt nyögő népekben felébresztette a nemzeti öntudatot. Egymás után rázzák le az igát, egyik fegyverrel, de a legtöbb a nemzeti szellem erejével. Magyarországra is eljut ez az áramlat és itt a legnagyobb magyar, Széchenyi vezetésével egy nagy szellemi harc indul meg a Habsburgok németesítő politikájával szemben. Nem az uralkodó ellen, hanem a magyar nemzeti érzés és nyelv érdekében. Egymás után alakulnak az intézmények, (M. Tud. Ak. Nemzeti Színház stb.) melyek mind a magyar nyelv és műveltség tökéletesítésére irányultak. De már Széchenyi, sőt a francia forradalom előtt épen a Központi Papnöveldében megindult a munka Dayka Gábor vezetésével (1788), mely sajnos rövid életű volt.1) Majd 1814-ben Guzmics Izidor kísérli meg a Magyar Társaság megalakítását.* 2 3) Mindezek az alkotások rövid életűek voltak. Hiányzott a szervező erő, amely a növendékeket összetartotta volna. Széchenyi munkássága azonban nem maradhatott nyom nélkül a minden jóra és nemesre fogékony kispapi lelkekben. Nemes példa is állt előttük Dayka és Guzmics személyében. Csak egy alkalmas személy kellett, hogy a hamu alatt lappangó szikrát lángra lobbantsa. Es ez nem késett sokáig. 1829-ben Ihász Gábor György felveti a gondolatot, hogy a Guzmics-féle Magyar Társaságot állandósítani kellene. Azonban hiába való volt a növendékek lelkesedése, az idegen ajkú növendékek áskáiódásai miatt nem tudtak érvényesülni. Sajnos az elöljáróság körében is voltak olyanok, kik a nemzetiségi érzést pártolták és „Heránszky akkori tanulmányi felügyelő nemcsak a „tót iskola“ felállításával fenyegette meg Ihász Gábort, hanem még a búcsú összejövetelüket is eltiltotta.“8) Két évig folyt a magyar érzelmű növendékek harca a tót, horvát és román kispapokkal és az őket pártoló elöljárókkal, míg 9 Nagysomkúti Pap József A.M.E.I. története (1874—900) 8. és köv. o. 2) Séda Ernő : A központi növendékpapség M.E.l.-jának története. 21. és köv. 29. Nagysomkúti i. m. 10. 3) Ihász Gábor leveléből L. Levéltár. 1847 év. 3. sz.
