1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)

Második rész. Munkálatok

A MAGYAR EGYHÁZIRODALMI ISKOLA TÖRTÉNETE 1909-1930. 71

Tóth Tihamér prefektus úr „Szalézi szt. Ferenc, mint hitszónok“ című tétel pályanyertes szerzőjének ad 10.000 K-t.

A következő évben különösen élvezték a tagok elöljáróik támogatását.

Ernszt S. rektor úr : „Assisi szent Ferenc aszkézise“ címen kitűzött tételének kidolgozóját 200.000 K-val jutalmazta.

Ugyancsak 200.000 K. volt a díja annak a beszédnek, melyet Répás József vicerektor úr ajánlott elkészítésre. Címe : „Szentbeszéd Szentháromság vasárnapjára.“

Saly László prefektus úrnak több eszméje is volt iskolánk számára: Simor János élete. A főbb missziós tevékenységek tekintettel az egyes rendekre; jutalmuk 300—300.000 K.

Tóth prefektus úr ismét gyakorlati tárgyra hivta fel a tagok figyelmét. „A gyakori szentáldozás jelentősége és előmozdításának eszközei az ifjúsági pasztorációban című dolgozat szerzője 100.000 K-t kapott tőle elismerésként.

Az egyetemi tanár urak közül Martin Aurél, tanár úr keresi fel iskolánkat pályatételével : Észtéi Hyppolit bíboros érsek történetének feldolgozására szólította fel a tagokat. Jutalmul 100.000 K-t tűzött ki.

Ebben az időben az egyetemi Mária kongregáció is közelebbi érintkezésbe akart lépni az iskolával. Célja elérése érdekében pályatétel kitűzésére is gondolt : „A kath. öntudat jelentősége és ápolásának eszközei egyetemi ifjúságunk között“ című pályamű szerzőjének a feladata lett volna ezen egymáshoz való közeledés útjainak a részlegesebb kidolgozása. A díjat 200.000 K-ban állapították meg.

1925-ben Saly prefektus úr elénk tárt termékeny eszméje : Don Bosco János vagy Néri szt. Fülöp nevelő munkája az iparos tanoncok és züllésnek indult ifjak megmentésében, irányította rá ismét a tagok figyelmét a szociális kérdések tárgyalására. Mint a tételek kitűzője 200.000 illetőleg 100.000 K-val jutalmazta a beérkezett munkákat.

Ebben az évben egy nagy kitüntetés is éri iskolánkat. Klebelsberg Kunó gróf, vallás és közoktatásügyi miniszter úr is felkeresi. „A pesti pálos rendházak és tagjainak befolyása a magyar és pesti művelődésre a XVIII. sz.-ban“ címen tűz ki