1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
A MAGYAR EGYHÁZIRODALMI ISKOLA TÖRTÉNETE 1909-1930. 33 tévedést, mely a személyiséget az öntudattal azonosítja. Oetter György a természeti és természetfeletti viszonyát ismerteti szent Tamás szerint. A kettőnek viszonyát úgy állítja be, mint Isten szeretetének kettős ajándékát. A két létrend viszonyát az anyag és forma viszonyának analógiájára építi fel. A mély gondolatokkal telt felolvasás méltó volt az iskola figyelmére. Szalay Miklós szent Tamás bölcseletével általában foglalkozik és három pontban foglalja össze érdemeit: 1.) a megillető magaslatra emelte a bölcseletet, 2.) Aristoteles nyomán tisztázta a természetes és természetfeletti viszonyát és 3.) megalkotta a „filozófia perrenist“. Éti Imre az okság elvét elemzi, Köpi Károly az „érdem“-et tisztázza szent Tamás szerint, Rubovszky Ferenc pedig a király és polgár jogait és kötelességeit tárgyalja ugyancsak szent Tamás nyomán. Szent Tamáson kívül helyet kaptak természetesen más keresztény filozófusok is, Suarezt már említettük, szent Ágoston történetbölcseletét Sulgán László ismertette. (P. ny.). Kedvenc témájuk volt a tagoknak a lélektan is. Halász Pál a gyermeki lélek csalódásait, (P. ny.) Lajos Balázs a lelki képességeket teszi megfontolás tárgyává és ezzel kapcsolatban az érzelem mibenlétéről értekezik. Liedl József a szabadakaratról ír értékes dolgozatot, (P. ny.) Szabó József pedig a misztikus élet alapelveiről tart élvezetes felolvasást. A szorosan vett bölcseleti dolgozatokon kivül igen szép számmal fordulnak elő dogmatikus tárgyú munkák is. Ez az irány különösen az utóbbi években kapott nagyobb lendületet. S az elvont tárgyú értekezések mellett szépen fejlődött az apologetikus célzatú munkálkodás is. Kövér a szimbolikus dogmamagyarázatot ismerteti a „Pascendi“ alapján, Rubovszky Ferenc a halálos bűn anyagáról értekezik. Nemecsek József a laikus gyónás elméletét tárja az iskola elé. Reámutat keletkezésének okára : a gyónás az elégtétel egy részévé lett s az okozott megszégyenülés alkotta a vezeklés nagy részét. Bemutatja a dominikánus és ferences iskola állásfoglalását, valamint a laikus gyónás hanyatlását és megszűnését is főleg Luthernek az egyetemes papságról hirdetett tana után. Ugyancsak Nemecsek értekezik „De impeccabilitate 3
