1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
28 JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV. sót s mennyire igyekezett megkönnyíteni s eredményessé tenni azt. S nem minden siker nélkül. Bár az egyes évek között van némi különbség, de átlag a dolgozatok száma meghaladja a 40—50-et és csaknem minden évben javulásról számolnak be a titkárok. „Az élet folytonos lüktetése is biztosítva volt a jól bevált szakosztályok változatos és érdeklődést fenntartani tudó termékeivel, melyeken megérződött, hogy az élet hullámzásában felszínre vetődő eszméknek csak akkor lehetséges helyes irányt szabni, ha megfelelő felkészültséggel, a dolgok mélyreható látásával, az örök igazságoknak a korviszonyoknak megfelelő erőteljes kidomborításával s beöltöztetésével széliünk síkra.“1) Az elnökök fáradhatatlan buzgósága, intése nem kevésbbé járult hozzá, hogy mind többen és többen tegyenek eleget tagsági kötelezettségüknek. Egyike volt a leggazdagabb éveknek 1928, amikor 56-an teljesítették tagsági kötelezettségüket. De a haladás, az élet, a lelkes komoly munka, a napfény mellett volt szomorú év is az iskola történetében. Igaz, hogy a körülmények mentik az iskolát. Gondolok itt az 1920. utáni évre, melyben a régi, hatalmas, nagyarányú munkásságnak csak az árnyéka kisért. Ennek oka az, hogy az iskola két évig szünetelt s így újonnan megalakulva a kezdet nehézségeivel küzd ismét. Pedig a Programm megvolt s Gálos László elnök lelkesen mutat rá az iskola új hivatására, „a kereszténység és nemzeti tradíció visszahozására“, melyhez „tetterős tevékenység és Rákóczy kuruc magyarjai kellenek“, de kell hozzá „kemény munka is, melyet kisér az imádság és imádságos munkaszellem.“ (1921. máj. 26.) Az iskola nem kötötte meg tagjait, s azok szabadon választhattak témát. Az új törvénykönyv elhagyja az „önmunkásság tárgyaiul kijelölt 12 szakot“ (alap és ágazatos hittan, szent- írástudomány, egyháztörténet, egyházjog, lelkipásztorkodás, kath. erkölcstan, bölcselet, kath. nevelés tudomány, egyházművészet, keresztény régiségtudomány, a kath. szellemben felfogott hazai történet a politikai rendszerek fejtegetése nélkül, kath. szellőmben felfogott költészet és kath. erkölcsi irányú oktató szép- irodalom), hiszen a szakosztályok létesítésével úgyis irányt mull Titkári jel. 1918.
