1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
SZÉCHENYI VALLÁSOSSÁGA. 257 kölesről is megfeledkeznének. „Az egyes vallások egymásután eltünedeznek ugyan, de a vallásos érzés sohasem fog kiveszni az emberek leikéből. Minden szív mindenható a maga vallásában.“1) „Minden vallás egyremegy, hiszen az erény egy.“1 2) A kereszténység iránt mégis mély tisztelettel, lelkes szeretettel érez, mert a kereszténység igen jó vallás. „A keresztény. .. népek során kivül e világon sehol sincs igazi civilisa- tio s általános előmeneteli vágy és polgári erényre alapított szellem.“3) „A kötelességekről tökéletes igazságra jutott meggyőződés alkotja a keresztény vallás legmélyebb alapkövét.“4) „Vegyük a kereszténység törvényeit és tanításait zsinórmértékül s biztos körből fogjuk elrendelni a saját s felebarátaink dolgát.“5) De különösen azért tiszteli a kereszténységet, mert a sze- retetet hirdeti. Széchenyi nem győzi magasztalni a két főparancsolat erkölcsi fönségét s gyakran mondja, hogy örül, hogy kereszténynek született, mert ez a szeretet vallása. Csodálatos a mi szemünk előtt, de az ő idejében egész mindennapi jelenség volt, hogy ezek a nem egészen orthodox nézetek nem akadályozták Széchenyiben a legmélyebb, legőszintébb tiszteletet az Egyház és intézményei iránt. Erre a tiszteletre rengeteg bizonyságunk van. így francia útján protestáns utitársát, Wesselényit szinte megbotránkoztatja avval, hogy „szüntelenül bőjtölt, imádkozott, kétségbeesett és apja vakbuzgóságával csókolta a feszületet. “b) Annyira megragadta a trappisták élete, szentsége, lelki békéje, hogy néhány óráig maga is azzal a gondolattal foglalkozott, hogy közéjük lép. És a tisztelet nem volt benne üres, terméketlen tisztelet. Ennek köszönhető, hogy sohasem mulasztotta el a húsvéti gyónást. Sőt a köteles időn kívül is többször gyónt, mikor szükségét érezte, így még párbaj előtt is. 1) Napló, 1819. jun. 5. 2) Intelmek. 3) Önismeret. 4) Világ. 5) Kelet Népe. Itt nem hivatkozhatunk a Blick bevezetésére, ahol az iró nagy hitvallást tesz katholikus volta mellett, mert ezt Széchenyi nem saját nevében írta. c) Idézi Benedek Elek, Gr. Széchenyi István, Bp. 1914. 17
