1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
238 JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV. nőkkel szemben bizalmaskodó, beszéde kétértelmű, a munkában nem sok hasznát lehet venni. Második az intellektuális típus, a felvilágosult és szabad gondolkozó. Erősen fejlett értelmi képesség jellemzi, de emellett felületes, tudákos s következőleg kevély is. Értelmi munkában felhasználható, de nehezen megközelíthető. Harmadik a normális típus. Ez gyermekkorától kezdve jó családi hatások alatt volt, a nevelése is jobb. A többiek általános hibái ebben a típusban is megvannak, de sokkal megbízhatóbbak, jellemük szilárdabb és nem olyan el- zárkózottak. A cserkészet mindezt szem előtt tartja, amikor a tanonc érzelmi világának gazdagabbá tételére törekszik. A szeretetlen, önző, rideg világ, otthon után egész új légkör veszi körül a cserkészcsapatban belépő fiút. A sok megaláztatás, amely már ily zsenge korában kijut neki, észrevétlenül a meghunyász- kodást plántálja, vagy ami még szomorúbb, a gyűlölet és bosz- szúvágy tűzét szítja lelkében. „A borravaló azt a tudatot neveli belé, hogy ő alárendeltebb ember, mint az, akitől kapja és kárpótlásul ezért haszonlesővé válik : nem tud semmit szívességből tenni. A cserkészetnek kell megtalálnia az útat ennek a kicsi, de már eltorzúlt szívnek megsimogatására, felderítésére, a cserkészvezetőnek kell felszínre hoznia az el nem veszett, csak eltompult jóságot, szeretetet, nyíltságot, vidámságot ennek a kicsi szívnek mélyéről.“1) Az érzelmi nevelés fontos eszköze továbbá az ének és a zene, a tábortüzek bús magyar nótái és a gyaloglások víg dalai ... Harmadik célja a tanonccserkészetnek, amint említettük, hogy jó, lelkiismeretes iparosokat, munkásokat neveljen. A cserkészet nem kirándulók társasága, nem katonásdi játéktér, még csak nem is olyan iskolán kívüli, szűkebb értelemben vett önképzőkör, hanem ennél jóval több. Mi ezt nagyon jól tudjuk és mégis mikor harmadik céljának a jó iparos, munkás nevelését említjük, az első benyomásunk az, hogy ezzel a kelleténél talán többet is mondottunk, mert hiszen a cserkészotthon célja nem lehet az, hogy az inasokkal munkakörüket, szakmájuk legapróbb részletét is elsajátíttassa. Ez igaz. De a cserké') Janson Vilmos: u. o. .144. q, ‘
