1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
220 JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV. épen az a baja, hogy a liberális eszmék tőkehizlaló természete az embereket a földtől fosztja meg. Tehát : „Erős és egészséges csak akkor lesz a nép, ha a földben gyökerezik s ép azért a nemzetmentés s a népizmosítás feladatát abban látjuk, ha a földet a nemzet nagy zöme számára biztosítjuk.“1) Ezt a biztosítást Prohászka a jó földbirtokpolitikával gondolja elérhetőnek. „Az új rendet s méltányosabb életmódot a nagyobb egyenlőséget elsősorban jó birtokpolitika, célszerű birtokmegoszlás és földreform által érhetjük el.“* 2) Ezt erősen megragadta Prohászka és itt, ennek megoldására külön tervezetet dolgozott ki örökbérlet-rendszer révén, — bár maga az eszme nem az övé.3) Ennek lényege az, hogy a tízezer holdon felül lévő hitbizományokat, egyházi javakat s közalapítványi birtokokat 15—35 kát. holdig terjedő kisbirtokok alapítására engednék át. A kezelést az államnak kellene átvenni. A tervezet nagyon gondosan van kidolgozva. Minden lehető részletre kiterjed. 22 paragrafusból áll, s mindegyiknek van néhány alpontja s a végén többhöz magyarázatot fűz. (Található: Iránytű ö. m. XXII. k. 165-172. o.) Szükségesnek mondja a földreformot, de nem akar rablást. Azt irja ugyanis: „Végre is meg nem értése volna a nemzeti érdekeknek, ha a rengeteg s ez idő szerint jól föl nem osztott földbirtokot továbbra is meghagynék a mai tagozatlan tömegében, s anélkül, hogy valakinek is a vagyonát elkoboznók, nem juttatnánk földet azoknak, kiknek nincs. Nem kifosztásról, nem szekularizációról van itt szó, hanem földreformról !“4) Hisz az örökbérlet nem ingyen menne át a kisemberek kezére. Pénze ezután is volna a földesúrnak, csak a föld élvezése, annak használata nem a pénz, a tőke, hanem emberek kezében volna, így emberek embereknek s maguknak dolgoznának és nem a személytelen tőkének. Bár rendszert ad. Prohászka az örökbérlettel, de nem ragaszkodik hozzá. Ő csak mozgatni akar. Nem bánja, akárminek 1) u. o. 2) u. o. 179. o. 3) Id. XXIII. k. 301. o. 4) XXII. k. 173. o.
