1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
PROHÁSZKA OTTOKÁR SZOCIÁLIS ESZMÉI. 199 s boldogságot hozó társadalmi rendezkedéssel s az evangélium mélységes lelki kultúrájával. — Adjuk meg a kornak, amit kér : jobb elhelyezkedést, de mellé adjunk egy csomó evangéliumi szellemet is. A szociális probléma kifejtése, természete s a körülötte álló eszmei irányok szemlélete Prohászkát a következő konklúzióra bírják : Az Egyháznak van hivatása a társadalmi kérdés megoldásában, mert van egész programmja: anyagi és szellemi életet (lelkiséget) harmonikus egységben állítani ! Csak az Egyháznak van kulturprogrammja ! Az Egyház alatt itt kereszténységet, a katolikus szellemiséget kell érteni ; az Egyházat, mint világnézetet adó rendszert, mely gondolatokat s helyes elindulást ad a szociális kérdés megoldásában. — Ebből nem következik az, hogy egyedül az Egyház van hivatva, mint intézmény a szociális bajon segíteni. Ez ellen Prohászka tiltakozik. „Fölületes nagy szó az is, hogy az evangélium, vagy az egyház egymagában képes megoldani a szociális kérdést ; arra ugyan nem képes, hanem igen az evangélium fogja szolgáltatni az erkölcsi, ideális elemeket, melyeket a szociális kérdés időnkénti megoldásában érvényesíteni kell ; a többi elemet nem az evangélium, hanem az azon időbeli társadalom szolgáltatja.* — Tehát itt össze kell fogni: az Egyház adja meg a szociális munkának a szellemet, s a többit — mivel Prohászka teljesen a Rerum Novarum tanítványa — végezze el a társadalom és az állam. Az emberi élet e hármas közösségbe van beleállítva, következőleg mindháromnak össze kell fogni a bajok orvoslásában. Prohászka szociális munkaprogrammját ennek megfelelően három gondolatban lehet tárgyalnunk: az Egyház vagy Evangélium, a társadalom s az állam munkája szerint. E három irányú munkának egybe kell forrni teljesen ; így leszünk közelebb az eszményi társadalomhoz. Az evangélium hivatása. Manapság már tele van a levegő a szociális tevékenységek hangoztatásával. Sokat beszélnek a szociális feladatokról, nagy cikkekben szólítják fel a polgárságot a társadalom bajainak orvoslására és ébresztgetni pró* V. k. 250. o.
