1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
SZŰZ MÁRIA TISZTELETE SZENT ISTVÁN HALÁLÁIG. 183 nát is osztott, mint máskor. Ezek után nem csodálhatjuk, ha azt olvassuk róla, hogy valahányszor egyik-másik bűnös szolgáját elébevitték s az a Bold. Szűz nevében bocsánatot kért tőle, alig csendült meg fülében Mária szent és drága neve, mindjárt köny- nyekre fakadt a nagy szeretettől és nemcsak megbocsátott, hanem, mintha ő lett volna a bűnös, ő kért bocsánatot szolgájától.1) Önként adódik itt az okszerű következtetés, hogy a Bold. Szűz iránt való eme lángoló tisztelet és szeretet nem marad- hatot hatás nélkül azokra, kikkel szent Gellért érintkezett. A forrás kitör a föld mélyéből, a tűz izzásba hozza a beléje tett vasat. Szent Gellért szívéből is kitört a nagy szeretet és tisztelet érzete és átmelegítette a környezetében élők szívét is. Nem szabad azt mondanunk, mintha Szent István nem tisztelte volna kezdettől fogva a Szűzanyát. Hiszen annak elég bizonyítékát láttuk a fentebbiek folyamán. De joggal mondhatjuk azt. hogy szent Istvánban is szent Gellért nemes példája, melyet 7—8 éven keresztül folyvást szeme előtt látott, gyökereztette meg oly mélyen ezt a szeretetet és tiszteletet. Szent Gellért példájának látása tette benne oly rendíthetetlenné a Bold. Szűz iránti bizalmat, hogy országát és népét neki ajánlotta s életírója a Komáddal vívott csatájának előadásakor ezeket a szavakat adhatta ajkaira: „Világ asszonya! ha akarod, hogy örökségedet az ellenség eltiporja, s a kereszténység zsenge ültetvényét semmivé tegye, az, kérlek, ne nekem restségük hanem inkább szabad tetszésednek tulajdoníttassék. Ha vétkes a pásztor, szenvedje érdemlett büntetését ; de a rosszban nem részes nyájnak, kérlek, adj bocsánatot.2) * * * „Ma, mikor az ország átesett a társadalmat szétzüllesztő kommunizmuson s világosan bebizonyult, hogy hitélet nélkül az emberiség elpusztul, az a meggyőződés érlelődik, hogy a nemzeti öntudatára ébredt magyarságnak a Patrona Hungáriáé alakját kell szem előtt tartania, hogy a hazafias érzület táplálékot nyerjen a vallásból és a kettő között többé szakadás ne legyen. Mert a nemzeti érzületnek erkölcsi értéket csak a val’) V. ö. Dr. Balics i. m. I. köt. 406. old. skk. 2) Hartvik i. m. XV. fejezet.
