1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
A MAGYAR EGYHÁZIRODALMI ISKOLA TÖRTÉNETE 1909-1930. 19 Mert a szakosztály megszűnése után ezek a dolgozatok természetesen, mint szakosztályon kívüliek szerepeltek. Azonkívül a szisztematikus szakosztály dolgozatai legnagyobb részt filozófiai munkák voltak s így jónak látszott ennek a szakosztálynak kettéosztása. A szakosztályreíorm kidolgozására 1916-ban öttagú bizottságot küldenek ki. E bizottság azonban feladatát nem tudta megoldani, egyrészt az idő rövidsége miatt sem, másrészt pedig, mivel nem volt vezetővel és határozott elvekkel felruházva. Elvként kimondja e bizottság a patrologikus szakosztály fennmaradását, továbbá a szisztematikus szakosztály kettéválását filozófiai és szisztematikus szakosztályokra, úgy hogy az utóbbi körébe vonja a prédikációkat és szépirodalmi dolgozatokat is.1) Az elv a következő év áprilisában érik határozattá, mikor a történelmi és patrologikus szakosztályokat egyesítik és a szisz- tematikus szakosztályból két szakosztályt állítanak fel : hittanbölcseleti és szónoklat-szépirodalmi szakosztályt.2) Ez a beosztás a mai napig érvényben van. Próbálkozások történnek már 1927-ben a missziós szakosztály felállítására. Pántol Márton elnök vetette fel a korszerű gondolatot s bár a bizottsági ülés3) elfogadta az eszmét s a rendes ülésen is megtörtént ennek bejelentése4), a szakosztály további sorsáról semmit sem tudunk. Annyi bizonyos, hogy sem 1927- ben, sem 1928-ban a szakosztályok között nincs megemlítve. A szakosztály eszméjét Kerner István dr. spirituális veti fel ismét 1929-ben. Felhívja a tagok figyelmét a missziós munkálkodásra s szeretné, ha az ország kispapjai között kapcsolatot teremtene a felállítandó missziós szakosztály és egységesen irányítaná a missziós munkálkodást. (1929. okt. 20.) A felvetett eszmét magáévá teszi az iskola és az 1929. év nov. 16. III. b. gy.-n elhatározza a szakosztály felállítását s csakhamar megválasztják az első szakosztályvezetőt is Kálmán János személyében. A könyvtár rendezése tette szükségessé már 1912-ben a >) 1916. IV. b. ü. 2) 1917. VII. b. ü. 3) 1927. III. b. ü. 4) 1927. X. r. ü. 2*
