1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
HOGYAN TANULT MEG ISKOLÁNK MAGYARUL ? 105 ként emelkedést nyerve bizonyos célt és irányt kapott.,,1) — írja a pesti kispapok egyik krónikása. Ez természetes is, hisz körükből vált ki már azelőtt Dayka Gábor, aki megérezte az új idők szellemét, maga köré gyűjtötte tehát rokonlelkű társait s költői alkotásaival Kazinczy Ferenc barátságát érdemelte ki. Az irodalomért lelkesedő pesti leviták között nyerte Guzmics Izidor, a lánglelkű irodalmár az első szikrát és itt kedvelte s kedveltette meg társaival is az általa alapított kör gyűlésein a magyar irodalmat. Ezek a kispapok nem maradhattak közömbösek. Amikor nagy urainkat még nem érdekelte a költészet és az országban az idegen nyelv szeretete dívott, ők már akkor hoztak a székes- fehérvári kispapokkal karöltve 899 forintos áldozatot Berzsenyi műveinek a kiadására.* 2) Körükben ihlette a múzsa a daloslelkű bencés kispapot, Czuczor Gergelyt az „Augsburgi ütközet“ megírására. A hősköltemény nagy feltűnést keltett és Kisfaludy Károlyt is meghatotta, akihez a költemény első éneke közvetve jutott el. Kisfaludy meglátogatta a beteg Czuczort, lelkesítette és barátságát ajánlotta fel neki a következő szavakkal : „Nemzetem költője; Kisfaludy ajánlja barátságát.“3) A kispapok szeretettel tömörültek a Daykák, Guzmicsok, Czuczorok köré és csodálkozó lelkesedéssel nézték a magyar nyelv, a megvetett mostohagyermek fejlődését s élvezték annak a szépségeit. Az ő lelkűket is feszítette a tenni akarás, de hiányzott még az erő s a fejlődés korlátáit letüzdelő mikéntnek a kérdése, mely ez akaratot tettbe lendítse, a megindult áradatnak pedig irányt szabjon. Az említett szárnybontogatások azt mutatják, hogy a szent ideálizmussal eltelt s a jó cél érdekében mindig kész kisded sereg lelkesedett a magyar nyelvért. De a sikertelenségeken is csak tanultak ezen csüggedést nem ismerő, de ma már szürkenevű robotosai nemzeti jövőnknek. A kudarcoknak van egy másik tanulsága is. A most száz éves iskola nemcsak véletlenül bukkant fel, hanem mint a nemzeti nyelv és irodalom ») Munkálatok VI. 334. 1. 2) Séda: AM. E I. története 23. 1. Munkálatok 37. 1. I. 3) Séda i. m. 24. és köv. 1. A betegszobában márványtábla hirdeti ennek az emlékét e felirattal : „Czuczor itt irta 1821-ben „Augsburgi ütközet“-ét.“
