1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)

Második rész. Munkálatok

LEVÉLTÁRUNK ÉRTÉKEI. 93 őszinte s Önök által mindig tanúsított előzékenység legyen in­doklója jelen soraimnak, melyekben irántam tanúsított rokon- szenvükért meleg köszönetemet kifejezni óhajtom. Habár gyak­ran is vala már alkalmam ezen irányomban tanúsított rokon- szenvükről meggyőződni, történt ez mégis kiválóan ama gyö­nyörű mű átadása által, mely a Magyar Iskola 30 évi irodalmi működésének legszebb, legnemesebb tanúbizonysága. Legyenek meggyőződve, miszerint ép úgy felejthetetlen leend emlékeze­temben Önök baráti hajlama amilyen eltörölhetetlenek a szor­galom azon gyümölcsei, miket Önök önmaguknak e mű kiadása által szereztek. E műben valósultak már Némethon egyik leg­nagyobb költőjének ama szavai : „Von der Stirne heisst, Rin­nen soll der Schweiss, Sol! der Werk den Meister loben.“ Vagy pedig egy másik nem kevésbbé nagy római költő felejt­hetetlen mondata : „Qui studet optatam cursu contingere me­tam, multa tulit, fecitque puer, sudavit et alsit.“ Legyen egyúttal nekem megengedve azon évről-évre Önök által az irodalom terén kivívott újabb és dicsőségesebb ered­ményekről legbensőbb örömömet kifejezni. Isten áldása kisérje jövőben is Önök irodalmi tevékenységét, s Önök fáradozását koronázza a legszebb sikerrel. Amit annál forróbban kívánok, minthogy jövőben már önálló irodalmi művek által az ész ki­művelésének s az emberi szív nemesbítésének előmozdítására erejükhöz képest törekedni akarnak. Legyenek szintén meg­győződve, hogy mindig feszült figyelemmel kisérendem Önök a tudományok terén való buzgalmát s mindig a legnagyobb örö­mömre szolgáland a magyar egyházirodalmi iskolának újabb vívmányairól értesítve lenni. Végre szabadjon még nekem az ide mellékelt csekély összeggel ezen szép és nemes intézet előmozdítására járulni. S még egyszer ismételvén forró köszönetemet irányom tanúsí­tott baráti rokonszenvükért. Kiváló tisztelettel vagyok collegájuk Zichy Ferenc sk.“1) Fraknói Vilmos, a jeles történetíró a Magy. Tudományos Aki főtitkára később alelnöke lelkes pártfogója volt Iskolánknak. Több­ször keresi fel levelével és útmutatásokat ad, hogy mily irányban ») Lt. 1874/5, 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom