1831-1931 Jubileumi emlékkönyv I. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)

A legrégibb írott emlék Szűz Mária haláláról és mennybemeneteléről

56*

JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV.

moyen-âge. Paris, 1914. — Dictionnaire de théologie catholiçue: Jean de Thessalonique. VIII. 823. — H. Vincent — F. M. Abel, Jérusalem. II. Jérusalem nouvelle. Paris, 1926. (805—820. lap : Le tombeau de la SainteVierge.) — E. Amann, Apocryphes du Nouveau Testament : Le Transitus Mariae. (Dictionnaire de la Bible. Louis Pirot, Supplément, I. Paris, 1928. 483—484. 1.)

2. § A „Transitus Mariae“ kivonata.

A görög szöveg és a latin átdolgozások fejezetekre vannak felosztva ; a szír szöveg öt (Wright kiadásában : hat) könyvre oszlik, de fejezetekre való felosztás nélkül. Az arab szövegnek nincs felosztása. — A görög és részint az arab szövegben Szent János apostol beszéli el Szűz Mária mennybemenetelének egész történetét első személyben. Az MB. jelzésű kódex a B) latin recensio bevezetéséül Melito szárdeszi püspök levelét közli Laodicea egyházához. A kivonatban lehetőleg megtartjuk az egyes szövegek kifejezéseit.

Bevezetés.

Lat. B) M B kódex.

Melito szárdeszi püspök levele a laodiceai egyház híveihez.

Mivel Leucius az apostolok tanítását sokban meghamisította, sőt a Boldogságos Szűznek, az Isten Anyjának mennybemenetelét is gonoszul eltorzította, én Melito elhatároztam, hogy leírom mindazt, amit János apostoltól erre nézve hallottam. Nem hiszek hamis dogmákban, hanem hiszem, hogy az Atya a Fiúban és a Fiú az Atyában van, hogy egy az osztatlan isteni lényeg és három az isteni személy ; hiszem, hogy nincsen kétféle emberi természet : jó és rossz, hanem egy jó természet van, melyet az Isten alkotott, de a bűn megrontott.

*) A szír szöveg szerzője valószínűleg a Szeleukida időszámíiást követi; ennek 809. esztendeje megfelel a Kr. u. 497. évnek.

Szír szöveg I. könyv.

A Szentháromságnak és a szent, választott Szűz Máriának dicsérete. — A Szűz Máriáról szóló könyvet János apostol (a tizenkét apostol) írta meg héber, görög és latin nyelven, s a hetvenkét tanítvány megpecsételte. Ezt a könyvet a 809. esztendőben1) Szent Jánosnak efezusi házában megtalálta egy jeru- zsálemi küldöttség, melynek maga Szent János apostol jelent meg, hogy megmutassa a könyv helyét.