1831-1931 Jubileumi emlékkönyv I. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
A Magyar Egyházirodalmi Iskola és a közélet kapcsolatai
A M. E. I. ÉS A KÖZÉLET KAPCSOLATAI. 11* Ez magyarázza, hogy a szeminárium csendjében s a világ elől rejtőző magányában az önképzés munkája és szerve, a Magyar Egyház-irodalmi Iskola mindig bensőbb kapcsolatot tudott fenntartani a lüktető élettel, mint akármely hasonló célt kitűző világi ifjúsági szervezet, s száz év során úgy tudta impresszionálni tagjait s őket minden kor problémájával szemben érdeklődésre hangolni s az életre előkészíteni, mint talán egyetlen más ifjúsági szervezet sem. A XIX. század minden nemzeti és emberi nagy mozgalma élénk visszhangot keltett a Magyar Egyházirodalmi Iskola kebelében, s akik félszázéves történetének vagy elsárgult jegyzőkönyveinek lapjait forgatják, meggyőződhetnek róla, hogy a kispapok mellett sohasem zajlottak le nyomtalanul a kor nagy eseményei. Az Iskola történetének első évei a magyar nemzeti szellem újraéledésének erőfeszítéseivel esnek egybe s már ott látszik, hogy e lelkes ifjú csapat mily megértéssel és hévvel kapcsolódik bele az események leikébe. Czuczor Gergely és Bajza József irodalmi vállalkozásaival szemben tanúsított érdeklődése ép úgy, mint a reform-kor nagy gondolkozóinak és államférfiainak az Iskola irodalmi munkásságában annyiszor visszhangzó szelleme mutatja, hogy a Magyar Iskola ifjúsága már élete kezdetén mennyire felismerte annak szükségességét, hogy a nép leendő lelkipásztorainak koruk megértésére és irányítására kell törekedni. Bármily kezdetlegesek voltak is ez első idők szárnypróbálgatásai, a kor megértésének gondolata azoknak súlyt biztosít s meggyőz róla, hogy az iskola nem meddő elméleti szőrszálhasogatásoknak volt otthona, miként az ifjúsági önképzőköröknél igen sok esetben lehet tapasztalni, hanem — ha kezdő erőkkel is — mégis az élet követelményeivel szembetekintő ideális lelkűiéinek gyakorlótere és küzdő porondja. A 48-as és utána következő időkben, miként e korban az egyházi szervezetek általában, a magyar nemzeti öncélúság szent tüze ápolásának volt titkos szentélye a szeminárium csendes Magyar Iskolája is. S ha a magyar papságnak elégséges számmal voltak képviselői, akik ebben a zord időben kiszámíthatatlan kockázatok között is képesek voltak a nemzeti
