P. Godefried Henrik: A lélek hazája. Időre és örökkévalóságra szóló keresztény életbölcseség (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1925)
Ember és az élet
70 aki nagyon is hiányos zenei hallásában azzal vigasztalta magát, hogy majd egyszer ő lesz a meny- nj/ei karok énekmestere. Az ilyen emberi nehézségekre már régóta kipróbált eszköz ez a csoda- balzsam, melynek íme, itt a receptje : 40% türelem és bizalom Istenben, 20% jókedély, 20% szerénység és megelégedettség, 20% remény valami jobb ^tán, akár itt a földön, akár az örökkévalóságban, g^^v^naponkint egy fél adagot bevenni s akkor a testi-lelki Jiata*sᣠelpusztíthatatlan. A lélek, ügynek igazi paradicsomi hazája az égben van, föi^Sr-^éhajt a nagyon is földies emberi gyarlóságok terhe alatt. Nem csoda, ha egy régi bölcselő arra a gondolatra jött, hogy a lélek korábbi bűneiért büntetésül van bezárva a testnek fogságába, hogy ezen a köves-sáros földtekén száműzötten vezekeljen és megtisztuljon. A keresztény felfogás szerint is az a lélek rendeltetése, hogy földi vándorlásának ideje alatt tökéletesedjék, tisztuljon, átszellemüljön, megszen- telődjék és így a bukott emberi természet megint visszatérhessen a szép paradicsomba. A lélek nagyon is belemerült a földi gyarlóságokba. Magasröptű idealizmus, minden igaz, jó és szép után való nemes törekvés és ezek szerint rendezett lelki életszentség, égbevágyakozás és az örökkévaló boldogság örömei alkotnák azt a szellemi magas légkört, amely a lelket élteti. És a valóságban? A testiség ólomsűlya húzza le a szellem szárnyait és a lélek vágyakozását az Isten után, sőt nem egyszer egészen belefojtja a testiség pos-
