P. Godefried Henrik: A lélek hazája. Időre és örökkévalóságra szóló keresztény életbölcseség (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1925)
Isten és a lélek
54 előttünk, túl a földrajz szűk határain. A hit kegyelmének helyes értékeléséből és szeretetéből magától fejük ki a hit szelleme, örvendezés a hitben és hit szerint való életben. A kísértés és megpróbáltatás sötét éjszakájába ragyogón és biztatón hinti fényét a keresztény remény csillaga, mely minden remény ellenére bizalommal reménykedik Isten mindenhatóságában, bölcseségében, atyai jóságában és hűségében. Ez a hősies, Istenbe vetett bizalom, ez a teljes alárendeltség Istennel szemben lassanként megérleli az annyira fontos megnyugvást az Isten akaratában. Az isteni erények hármas csillagzatának napja a szeretet. Az Isten iránt érzett szeráfi szeretet tűztengere szétárad a lélekben, mintegy gátját szakítva, áttüzesíti azt, hogy izzó szeretettel, ujjongva, hálálkodva, önmagát fölégetve, Istennel egyesüljön. „És ha Isten kárhozatra ítélne, még akkor is szeretném,“ mondotta egy szent; a másik: „Ha pokolba taszítana Isten, szorosan átkulcsolnám Őt és magammal vinném ; és ha Isten, szerelmem legfőbb tárgya velem volna, akkor a pokol is mennyország lenne számomra.“ Az isteni erényekhez szent hetes számban csatlakozik az emberi erények csoportja, melyeket a léleknek Isten kegyelmével és a saját közre- munkálásával kell megszereznie. Az áhítat szelleme Istennek felsége előtt szüntelen angyali szolgálatot teljesít, bemutatja dicsérő, hálaadó és kérő áldozatát, mint ahogy az angyalok arany füstölőjének a tömjén füstje, a titkos Jelenések könyve szerint
