P. Godefried Henrik: A lélek hazája. Időre és örökkévalóságra szóló keresztény életbölcseség (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1925)
Isten és a lélek
46 A lovag felelte: „A legszebb asszony húz aranygyűrűt annak újjára, aki a legtöbb vágást kapja és még sem csügged“ ... Ez a beszélgetés magába- szállásra késztette Seuse-t és sóhajtva mondotta : „Óh mily nagy szenvedést kell e világ lovagjainak elviselni ezért a csekély bérért ; óh Istenem, mily méltányos, hogy az örök jutalomért sokkal több fáradságot is elszenvedjük“. Így lett boldog Henrik lelki lovaggá Isten szolgálatában. De hamarosan nagy külső és belső szorongattatások kezdték kínozni, de akkor egy hang szólalt meg a lelkében : „Hol van a te előkelő lovagi voltod? Milyen szalmalovag vagy te ? Jó sorsban nagy bátorság és csüg- gedés a balsorsban : így nem lehet elnyerni az örök győzelmet“. És Seuse újra megerősödött a lelki harcban, míg végül kivívta magának a győzelmet és az örök békét. Vétkes természetünk elpusztítása fájdalommal jár, de a pokol és a tisztítótűz szenvedései után a megtisztult lélek a lelki öröm és boldogság paradicsomába emelkedik. A lelki harc viharai után karácsonyi öröm tölti el bensejét ; húsvéti újjongás és győzelmes Alleluja lakozik szívében ; mint az első szent pünkösdi felbuzdulás, viharos lendülettel törtet új hőstettek felé; tavasz özönlött a peni- tenciás és küszködő lélekbe ; mindent betölt a leg- ragyogóbb napsugár és a tavaszi virágok koszorúja ; már csírázik is ezen az aranyos mezőn az erények tavaszi vetése és közeli bőséges termést ígér . . . ekkor váratlanul meglehetősen fagyos, zimankós áprilisi idő érinti . . .
