P. Godefried Henrik: A lélek hazája. Időre és örökkévalóságra szóló keresztény életbölcseség (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1925)
Ember és az élet
108 némi fogalmat, hogy Tóbiás könyvének épenséggel nem könnyű lefordításához csak egy napra volt szüksége, Judith könyvéhez egy éjszakára, Salamon könyveihez pedig csak három napra. De maga megvallja: „Mennyi erőlködésembe került, hányszor hagytam abba és hányszor kezdtem mégis újból, azt én magam, aki átéltem, tudom és hálát adok az Úrnak, hogy tanulmányaim fáradságainak gyümölcsét élvezhettem.“ Origenes alig néhány órát aludt puszta földön, korának legnagyobb tudósa volt, óriás tudományos termékenységével állandóan hét gyorsírót foglalkoztatott ; művei 25 oktáv-köte- tet tesznek ki. Hasonlóképen írnak aquinói szent Tamásról, az „angyali mesteriről; állandóan mintegy szellemi elragadtatásban volt; egy laikus testvérnek kellett őt folyton figyelmeztetnie, hogy egyék és egészségét ne veszélyeztesse. A szent egy alkalommal barátja, IX. Lajos francia király asztalához volt hivatalos, de csak testileg volt jelen, szelleme tudományos kérdésekkel foglalkozott, mikor egyszer csak az előkelő társaság csodálkozására öklével ráüt az ünnepi asztalra és felujjong, hogy ép most talált egy jó, nyomós bizonyítékot valamelyik hamis theologiai tanítás ellen. A nagy V. Sixtus pápa a disznópásztorságon kezdte, pajtásától egy ábécés könyvet kért kölcsön, hogy olvasni tanuljon ; nyomorogva koplalta át a tanulmányi időt, éjjel a ferencrendi zárda keresztfolyosó- lámpájának fényénél, vagy a templomban az örök lámpánál tanult, míg ifjúságának nyomorúságain át nem küzdötte magát. A közép- és újkor egy-egy