Hirscher János: Önámítás. Az önismeret megkönnyítésére (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1923)

93 vagy akarjon s mihelyt érzi, hogy másnak van igaza és félő, hogy a hallgatóknak tetszik, azonnal ellentmond irigységből. Gyakran a gőgös szellem az, mely abban leli örömét, ha ellenmondásaival éleselméjűségét fitogtathatja, ellenkezésével tekintélyre vergőd­het ik, merész és különös vélekedésével fel­tűnést kelthet stb. Néha elkeseredett, belsőleg raeghasonlott szellem az, amely másoknak semmit sem akar engedni, senkit megdicsérni, gáncs nélkül elfogadni, ellenkezőleg számára életszükséglet és élvezet, ha gáncsolhat, ki­fogásolhat, másoknak útjába állhat stb. Ha tehát az ellenmondás lelke fészkel ben­ned, vedd fontolóra, melyik gonosz szellem az, amely rajtad uralkodik. De legelső teendőd egyáltalán elismerni, hogy valóban benned lakozik az ellenmondás szelleme. 75. Tibor bűnös viszonyban él valakivel. Mégis távol a gondolattól, hogy egy színvonalra állítsa magát azokkal, akik ugyanezt teszik,- sőt nem sok híja, hogy igaz embernek nem tartja magát. »Viszonyomban — úgymond — nincs semmi rossz, hogyan is lehetne bűnös, amit a természet alkotott így. Az illetőt fényes

Next

/
Oldalképek
Tartalom