Hirscher János: Önámítás. Az önismeret megkönnyítésére (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1923)

73

sokat tanulhatsz szíved természetét és álla» pofát illetőleg, ha így megfigyeled belsődet.

55.

Ráfael azt kérdi : >Mi a véleménye mun» kámról? Mondja meg nyíltan az igazat!« — Képmutató kérdés ! Ráfael az igazság kimon» dásáról beszél, nehogy úgy tessék, mintha dicsekvésből kérdezősködnék. Pedig úgy áll a dolog. Mert Ráfael biztosra veszi, hogy tét» szést aratott és ebben a tetszésben akar gyö» nyörködni. Ha a kérdezett őszintén előhozná a munka érdemei mellett annak hiányait is, Ráfael nagyon megsértődnék és bírálóját egy» szerűen korlátoltnak, részrehajlónak és elfogult» nak tartaná. Becsületes, de nem mindig okos eljárás meggyőződésünk szerint gáncsoskodni.

Tegyük fel azonban, hogy Ráfael kérdése őszinte. Akkor mégis csak akadt ember, aki az igazságot keresi s másnak helyesebb ítéletét meghallgatni és követni kész. De az igazság szeretete ritkán tud győzedelmeskedni az ön» szereteten. Ráfael meghallgatja ugyan a ki» fogásokat, anélkül, hogy megsértődnék, nem is az igazsággal hanem saját személyével nem tud pártatlan lenni, mert amíg a kifogásokat hallgatja, máris azon töpreng, hogyan gyön»