Hirscher János: Önámítás. Az önismeret megkönnyítésére (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1923)

52

ben megszorult szomszédjától értékén alul annak eladásra hozott holmiját. Ugyancsak egész természetesnek találja, hogy áruját érté" kén túl dicsérje, vagy annak hiányait óvato- san elhallgassa. Ami a szegényt illeti, keveset törődik vele, azt adja neki, ami nem kell a gazdagnak és nem találja keményszívűségnek, ha vele egy fillérért alkuszik.

íme lásd : milyen e férfiú hírnevének és igazságszeretetének alapja !

31.

Egy művész csábos, ingerlő női alakot fest. Vájjon nem árulja-e el a kép a művész érzékiségét ? Nem lesz ez a nézők számára kétes érzelmek forrása? Nem fog-e némelyeket megbotránkoztatni ? Hogy meri tehát a képet elkészíteni és kiállítani ? Egyszerűen kijelenti : a festmény a bűnbánó Magdolnát ábrázolja!

32.

Gusztáv a társaságban egyesek jótulajdonságait kiemeli, másokat, akiket ócsárolni akarnak, ügyesen védelmébe vesz,- elbeszéli, mennyire szeretetreméltó volt egyik-másik ember vele szemben, figyelmesen érdeklődik barátai és azok hozzátartozóinak hogyléte iránt, fel