Savicki Ferenc : Az élet értelme (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1920)

A tökéletesség eszménye és az erkölcsi törvény

77

nincsen külön erkölcstanuk a férfi számára ; ha nagyritkán házasságtörés fordul elő, bármelyik félt a legsúlyosabb büntetéssel, sokszor halálbüntetéssel sújtják. A házasság önkéntes felbontása is ritkábban fordul elő s a házasságban a felbont- hatatlanság sokkal inkább valósul meg, mint a későbbi népeknél. A szülőket a gyermekekhez gyengéd szeretet és gondosság; a gyermekeket a szülőkhöz tisztelet, hálás szeretet és engedelmesség fűzi.“1

Ha tehát az erkölcsi törvénynek uralma a legalacsonyabb kultűrfokon is feltalálható és időben egészen az emberiség bölcsőjéig nyúlik fel, akkor a túlzó relativizmus arról az oldalról is, melyre nagy szeretettel hivatkozik, csak cáfolatot nyer.

3. Autonómia vagy heteronómia ?

Hogy az embernek az erkölcsi rendhez való viszonyát megismerhessük, szükséges tudnunk, kitől származik az erkölcsi törvény ?

Erre a kérdésre a jelenkorban az autonomizmus akar végérvényű feleletet adni. Ahol merev formában lép fel, azt állítja, hogy az erkölcsi rendnek végső alapja az emberben van, úgy hogy az ember önmaga legfőbb törvényhozó. Mások elismerik ugyan, hogy végső fokon Isten parancsol, de csakis az ész által ; az ész az erkölcsi törvénynek egyedüli hirdetője, amiért is az emberben az er1 W. Schmidt, Die Stellung der Pigmaeusvölker in d. Entwickelungsgeschichte d. Menschen. Stuttgart, 1910, 288. 1. V. 5. Le Roy, Die Religion der Naturvölker. Rixheim, 1911, 215. 1.