Savicki Ferenc : Az élet értelme (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1920)
A tökéletesség eszménye és az erkölcsi törvény
70 hogy a mult már megtalálta volna a feltétlen érvényű igazságot, úgy hogy ezeket az erkölcsi nézeteket többé nem lehetne felülmúlni vagy kijavítani. A haladás itt is jogos és szükséges. Ezért nem szabad a hagyományt szent és sérthetetlennek tartani; át kell gázolni rajta, ha első tekintetre kegyeletsértőnek és könnyelműnek látszanék is ez az eljárás !... Azok a nagyok sem tettek másképen, akiket ma, mint erkölcstanítókat tisztelünk. Az emberiséget csak azáltal emelték magasabbra, hogy a régi törvénytáblákat kíméletlenül összetörték és újakat állítottak fel. „Az összes messze elhallatszó hangok a dacosság szavai voltak ! A világot átfogó összes gondolatok forradalmi eszmék voltak! Igen, vannak káromlások,, melyek értékesebbek, mint a dicsőítő énekek ! “1 Végül azt is tekintetbe kell venni, hogy a különböző idők és népek erkölcsi felfogása a valóságban rendkívül elüt egymástól. Micsoda különbség van a pogányság felfogása között, mely megengedi a gyenge gyermekek kitételét, az elaggott szülők elpusztítását, és a mi erkölcsi érzékünk közt, mely épen a gyengék és betegek részére követel gyengéd gondosságot. Micsoda űr választja el azokat a természeti népeket, akik a fiatalok szabad nemi érintkezésében semmi gáncsolnivalót nem találnak és magában a házasságban is tűrik a nőközösséget, az evangélium erkölcstanától, mely még azt is megtiltja, hogy felebarátunk feleségét megkíván1 E. Key, Persönlichkeit u. Schönheit.3 Berlin, 1907, 119. L