Savicki Ferenc : Az élet értelme (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1920)
A tökéletesség eszménye és az erkölcsi törvény
67 ami az evangélium eszménye. Ezt hirdeti, ezen fárad, ez egyetlen életfeladata. Vannak ugyan az egyháznak saját törvényei is, melyekkel az isteni törvényeknél tovább megy. De „az egyházi parancs által irányított kötelességek, összehasonlítva az általános emberi vagy általában keresztény kötelességekkel, a katholikusok életében is, az erkölcstanban is nagyon szerény helyet foglalnak el. Szent Tamás „Summa theologica“- jában az egyházi törvényekről egyáltalán nincs szó. Egy ezer oldalas erkölcstanban talán öt oldal jut ezeknek a törvényeknek. A Chatechismus Romanus erkölcstani részében csak a tíz pazancsot tárgyalja. Az újabb katekizmusok hozzák ugyan az egyház parancsolatait is, de rövid függelékként Isten tízparancsolatához“1 És azután itt sincs szó önkényes parancsokról, melyek csak arra szolgálnának, hogy az engedelmességet próbára tegyék és ébrentartsák. Az egyházi parancsok szoros összefüggésben állnak a keresztény tökéletesség eszményével, ennek a megvalósítását akarják elősegíteni. Egyrészük azt a csekély vallásgyakorlatot (szentmisén való részvétel, szentségekhez való járul ás) írja elő, mely nélkülözhetetlen arra, hogy a lelket Istenhez emeljük. Mások bizonyos mértékű önsanyargatást és magunkbaszállást kívánnak (böjt, tiltott idők megtartása). Szükséges is, hogy a világ szelleme és a túlságosan erős érzékiség a valláserkölcsi kifejlődést el ne nyomják. A pártatlan 1 Mauschbach : Die katholische Moral. 136. 1. s köv. 5*
