Savicki Ferenc : Az élet értelme (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1920)
A tökéletesség eszménye mint életcél - A tökéletesség eszményének tartalma
29 Nemcsak tüzes élvezetvágy rejtőzik emögött, hanem erős tevékenységre való törtetés is, amely az élet alkotóerejét a legmagasabbra felfokozza. Az okos nevelő nem fog ezzel az ösztönnel ridegen szembeszállni, nem fogja elfojtani, hanem igyekezni fog, hogy helyes irányba terelje és az igaz eszmény számára gyümölcsözővé tegye. 2. Az élniakarás tagadása a buddhizmusban. Az öntevékenység és öntökéletesítés annyira közelfekvő és magától értetődő kötelességnek látszik, hogy azt minden pozitív erkölcstan életfeladatnak ismeri el. Csak a buddhista pesszimizmus negatív erkölcstanának van ellenkező eszménye. Mivel meg van győződve a lét értelmetlen voltáról, nem élet- tevékenységet, hanem életmegsemmisítést követel. A buddhizmus Chamberlain szava szerint „élesztgetett öngyilkosság“. A közvetlen öngyilkosságot nem ajánlja, mert a halál, mint ilyen, Buddha felfogása szerint nem hoz megváltást és az ember mindaddig új életre és új szenvedésre születik, míg legbelsőbb lénye meg nem semmisül. Azonban az az életmód, melyet megkövetel, mégis a saját Énünk megöléséhez vezet. Az akaratot, e személyiség magvát kell kiirtani, hogy az újjászületés lehetetlenné váljék és így az ember számára megnyíljék a bemenetel a semmiség (Nirvána) nyugalmába. Ezért hirdeti az élniakarás tagadását. Ennek a gondolatnak következetes megvalósítása az összes élettevékenységek megszűnését vonná maga után, a lelket csendes tétlenségre, a testet pedig éh
