Savicki Ferenc : Az élet értelme (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1920)
A tökéletesség eszménye mint életcél - A tökéletesség eszményének tartalma
A tökéletesség eszménye mint életcél. 7. Az eszmény jogosultsága. A lény belső életcélja csak az lehet, hogy eszméjét megvalósítsa, vagyis hogy kifejlessze és a fejlődés tetőfokára juttassa azt, ami benne szunnyad. A lény képességeiben természetes módon jut kifejezésre, hogy minek kell lennie a teremtménynek Isten akarata szerint ; ez jelöli meg azt az életutat, amelyen haladnia kell. így az ember is létezésének célját a maga £h-jében találja meg. Bár rendeltetése az, hogy magasabb célokat szolgáljon ; de egyidejűleg nagy feladatot kell teljesítenie önmagával szemben is : meg kell valósítania az ember eszményét, ki kell alakítania magában a nemesebb emberi tökéletesség képét. A modern erkölcsbölcseletnek részben igaza van, amikor az ember létcéljául azt jelöli meg, hogy magát „kiélje“. Ez a szó, amellyel annyiszor visszaéltek és amelynek hangzása is aggasztó, mindenesetre jó értelmet is megenged. Magát kiélni jelenthet annyit is, mint életerejét elhasználni, kiadni, eltékozolni, míg kifogy. Ily érte