Savicki Ferenc : Az élet értelme (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1920)

A tökéletességre nevelés

99 Pythagoras iskolájának szigorú fegyelme. Ugyan­csak ily irányban működtek később a sztoikusok és cinikusok. Szokássá lett, hogy előkelő házakban mint nevelőket és lelki vezetőket alkalmazzák őket. „Arról a méltatlan bánásmódról, melyben sokszor ily gyóntatóatyának vagy házilelkésznek része volt, •gén sötét képet festett Lucián. De azért figye­lemreméltó, hogy ezen kor előkelő szellemei között oly sok érezte a lelki vezetésnek szükségét. Még a messze tartományokba is magukkal vitték né­melyek lelki vezetőjüket.“ Több esetet tudunk, hogy egyesek a halálra való előkészületként bölcselőjü­ket hivatták s utolsó perceikben a lélek termé­szetéről, a szellem és a test elválásáról beszélget­tek. Az egyéni lélekvezetésben nem csupán csak azon bölcselők tevékenykedtek, kik előkelő házak kliensei voltak ; e lelki szükséglet nyomán egészen szabad, megható viszonyok, barátságok fakadtak ; így Márk Aurél nagy hálával emlegette tanítóit s Seneca is mindig szívesen foglalkozott bárki lelki ügyével, aki csak segítségért és tanácsért hozzá fordult.“1 Sőt még régi arisztokrata-elzárkózott- ságukból is kiléptek a bölcselők. A nép közé mentek és mint vándorszónokok járták be a római birodalom tartományait. „Sokkal régebben, mint­sem a keresztény hithirdetők az új tant a világba vitték, már pogány prédikátorok taposták ugyan­azokat az utakat durva köntösben, vándorbottal és tarisznyával, mezítláb, magukra hagyatva, hogy 1 Chantepie de la Sanssaye, Lehrbuch der Religionsge­schichte.3 Tübingen, 1903, IL, 503. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom