Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)
Ötödik szakasz. A hittudomány
274 Hittudomány és egyetem. tudományoké. Végül az életcélok, melyeknek a hittudomány szolgálatában áll, nem a testi egészség vagy a külső élet előnyei, hanem az Isten megismerése, országának virágzása a földön és minden emberi életnek örök célja. Amíg valamely állam népének a keresztény vallás becses birtoka és életének gyökerei inkább a kereszténységben nyugszanak, mint a mennyiségtanban, csillagászatban vagy az Egyiptomról tárgyaló tudományban, addig tudományának meg van az a joga, hogy a tudományok otthonában elfoglalja helyét, addig a népnek is van joga követelni, hogy ezen vallás szolgái kiképeztetésüket ott nyerjék, ahol a többi vezető állásra készítenek elő ifjakat. Ha kötelességének tartja az állam, hogy polgárainak javáért történelem- és fizika-tanárokat képezzen ki, még inkább kell a vallás szolgái kiképzésének segítségére lennie, akik a nép és az állam érdekeinek sokkal inkább viselik gondját, mint a többi hivatal. Egyetemekkel bíró keresztény kultúr- államban a vallás tisztelete ellen intézett merénylet volna, ha a tudomány a szellemi élet nevelőintézetéből, mint csekély jelentőségű tényező, ki volna zárva. Tekintsük továbbá az egyetemek feladatát. Úgy amint ezek Középeurópa országaiban kifejlődtek, az ő rendeltetésök a legtágabb értelemben véve a tudomány ápolása és ezáltal az irányadó hivatások kiképzése; az az ő hivatása, hogy a szellemi törekvések összességének közös tűzhelye legyen. Tehát mindent, ami igazságot tartalmaz és alkotó- képességgel bír, itt össze kell fognia.
