Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)

Ötödik szakasz. A hittudomány

A hittudomány.

261

ezekből folyó nyilvánvaló következmények. Az a tétel is, hogy a történelmi kutatás eredményei s általában az emberi tudomány a hitigazságokkal nem ellenkezhetik, oly régi, mint maga a hit. Az eskü kötelez továbbá az egyházi rendeletek előtt való engedelmes meghajlásra ; azonban ezt már századok óta követeli a trienti hitvallás, melyre már azelőtt is minden hittudományi tanárnak esküt kellett tennie: „Apostolicas et ecclesiasticas traditiones reliquasque eiusdem Ecclesiae observationes et constitutiones firmissime admitto et amplector.“ És ez volt e hittani kérdés minden hivatott bírálójának meggyőződése. „Meg vagyunk győződve, — fejtegette joggal egy igen tekintélyes hittudományi iskola — hogy ezzel az esküvel semmiféle tartalmilag új kötelezettséget nem vállaltunk magunkra, semmiféle oly kötelezettséget, mely már fönn nem állna. Ez az eskü csak annak megerősítése, mire nézve már most is lelkiismeret- beli kötelezettség forog fenn.“1 Ezzel egybehangzóan nyilatkozott a boroszlói kar is: „A kar az u. n. antimodernista esküben nem lát semmi újat, vagy a réginél, a már megállapodott hitszabálynál többet tartalmazó kötelezettséget.“ Es ez a nyilatkozat Rómában teljes méltánylásra talált ?2 Nem

1 A paderborni hittudományi tanárok nyilatkozata. 1910 dec. 12.-én. — * Kopp bíboros 1911 ápr. 7.-én az urakháza gyűlésén ezen nyilatkozatra a következőket jegyezte meg : „Ezen körök hangulatával (akik az esküt illetőleg más nézeten vannak) szembeállítom az illetékes személyek tanuságtételét és ítéletét, t. i. az egyetemi karok tanáraiét éppúgy, mint a püspöki