Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)
Ötödik szakasz. A hittudomány
252 A hittudomány. megmagyarázásában. Szemléljük csak a régi és új bittudományos irodalmat és az egyéniség korlátlan tevékenységének nagy bőségére fogunk akadni. Egyházi tanfelügyelet. Mikor a pápa kiadta körlevelét a modernizmus ellen (1907 szept. 8.), oly aggodalmak támadtak,, mintha már most a katholikus hittudomány elvesztette volna mozgási szabadságát. Az aggodalmak különösen azokra, a fegyelmi intézkedésekre vonatkoztak, melyekkel a körlevél az egyes egyházmegyékben a theologiai tanítás ellenőrzését írta elő. Ezt követte 1910 szept. 1.-én a pápai Motu proprio, mely többek között a teológiai tanárokat is (a főiskolai tanítók kivételével) kötelezte, hogy esküt tegyenek a hitvallásra és különösen a modernista tévelyek elvetésére. Azóta nem egy panasz hallatszott rendőri felügyelet és kémkedésről, továbbá szellemi erőszakoskodásról. Gyakran hozott már nyilvánosságra a katholikus egyház tanító-hivatala nagyobb fontosságú rendelkezéseket, s mindannyiszor hasonló panaszok és aggodalmak hangzottak el az egyház fenyegető romlásáról legelőször is az ellenség táborából. Gondoljunk a vatikáni zsinat idejére. Körök, amelyek máskor kevés rokonérzést tanúsítanak a katholikus egyház iránt, ilyenkor azután szinte feltűnően aggódni kezdenek miatta, jobban, mint saját hívei, akik sokszor ilyenkor vesztik el bátorságukat és hitükhöz való ragaszkodásukat.
