Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)
Negyedik szakasz. A tanszabadság
Tanszabadság és állam. 225 talán azzal, hogy az államnak kell lennie a műveltség terjesztőjének ? Mozdítsa elő a műveltséget, de ne úgy, hogy minden felett gyámkodni akar. Vagy már eleve világos az, hogy egyesek tevékenysége nem képes egyetemeket alapítani és megfelelően vezetni ? Erre vonatkozó bizonyítékokat még nem szolgáltattak a tények.1 S ha az állam az ő eszközeivel átlag jobb egyetemeket tudna is felállítani, még akkor sem volna szabad a felállítás jogát a maga számára kisajátítania; azért, mert valamit jobban tud megtenni, még nincs meg ehhez a kizárólagos joga. Különben a szabad főiskolák az államiakkal szemben önkénytelenül versenyre kényszerülnek, ha életképesek akarnak maradni ; mert az államnak azt a jogát, hogy szintén állíthat egyetemeket, senki sem fogja elvitatni. Csak rejtett kizárólagossággá nem volna szabad e jognak elfajulnia, hogy miközben saját egyetemeinek kiváltságokat engedélyez, ezeket másoktól megtagadja úgy, hogy ezek lehetetlenekké válnak. A szabad egyetemek tanulmányi menetére való jelentékeny befolyás mégsem kerül1 Mindenesetre nem lehet itt Lővien katholikus egyetemére hivatkozni, mely nem áll Belgium állami főiskolái mögött, hanem túlszárnyalja azokat. 1882—89. között az összes belga főiskolák nyilvános pályázatán 54 u. n. bourses de voyage-t osztottak ki. Maga Löwen 25-t kapott, azaz 1400-nál kevesebb- hallgató mellett majdnem annyit, mint a 3000 tanulóval bíró másik három főiskola együttvéve. Az 1890—1908. időközben a következő eredménnyel jártak a pályázatok : Löwen 2000 hallgatója kapott 131 jutalmat ; Gent és Lüttich 3000 hallPA>, N gatója 182-t, Brüssel 1000 hallgatója 41 jutalmat. Donat, A tudomány szabadsága. II. rész. Vu& Y:£ .X/ i'viv. :C
