Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)
Harmadik szakasz. A kutatás szabadelvű szabadsága
18 Le a másvilág igájával. mindenesetre el van intézve, amint Plate kifejezi, hogy vissza kell utasítanunk a theologiai magyarázatot, mely alkalmazkodásokban a Teremtő szeretetének és jóságának bizonyítékát látja, aki minden szervezetet a legcélszerűbben berendezett. A természettudomány ilyen magyarázatot el nem fogadhat.“1 Hát ez annak az igazságszeretetnek a szelleme, amely csak az igazat akarja kutatni és mégis állhatatosan kitér előle ? Ez az a tiszta szem, amely csak az igazat követi ? Ugylátszik, hogy beteg, mert nem bírja ki sugarait. Menjünk most a szabadelvű tudomány egy újabb munkaterére. Most már tudjuk, hogy földünk egykor folyékonyan izzó gömb volt, olyan hőmérséklettel, amely mellett élőlény nem létezhetett. Ezek tehát a fejlődésnek még csak egy későbbi korszakában léptek fel. Tényleg az őslénytan sem mutat a föld legalsóbb rétegeiben szervezeti maradványokat. Erre újabb kérdés merül fel a kutató előtt : Honnan keletkezett az első élet ? Csak két magyarázat közt lehetséges a választás : vagy magától képződött a szervetlen holt anyagból, vagy teremtő kéz hozta létre ; vagy a generatio azért, mivel egy bölcs Teremtő így rendezte be. Francé diadalmasan felkiált : „Ha az uralkodó hatalmak a mi világmagyarázatunk meghallgatása után elégedetlenül s nyers kérdéssel fordulnak hozzánk : És Isten hol maradt ebben a rendszerben ? mi is mosolyogva, nyugodtan felelhetünk : Személyes Isten feltevésére nekünk nincs szükségünk.“ Der heutige Stand der darwinischen Fragen (1907) 121. Isten fölösleges — ez a nagyszerű nyereség, amelyet ez a tudománytalan magyarázat állítólag nyújt. — — 1 Lieber die Bedeutung des Darwinischen Se'ectionsprinzips2 (1913) 215.
