Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)

Második szakasz. A kutatási szabadság és a hit

35 évig tartott, kitartásra és támasztékra volt szükségünk, azt pedig a teremtés egyik legnagyobb művére való tekintet s az az eszme nyújtotta, hogy ez a szellemi (tehát nem anyagelvű) bölcselet örökérvényű igazságait megerősíti bennünk.“ Mint szigorú katholikus, mint „klerikális“ volt ismeretes. „A császári uralom alatt“ — panaszkodik reá egy újság — „klerikalizáló szenátor volt és nem kevésbbé esküdött az oltár, mint a trón érdekeire“.1

Leverrier után egy évvel Európa tudósvilágának egén egy másik elsőrangú csillag aludt ki, Secchi A. volt ez ("f 1878.) A világ majdnem összes tudományos akadémiáinak ez a tagja, nemcsak hivő keresztény, hanem pap is volt; 45 éven át, egész haláláig viselte a Jézus-Társaság ruháját. Mint csillagászt joggal nevezték a csillagászati fizika atyjának. Körülbelül 4000 állócsillagot vizsgált meg vegyi összetételére vonatkozólag és 4 Secchi-féle csillagtípusra osztályozta őket. Mint fizikusnak „Die Einheit der Naturkräfte“ című müve a legjelentékenyebb. Kiváló meteorológus is volt.

A második párisi világkiállításon szerepelt az ő időjelzője. Akkoriban azt írta a Kölnische Zeitung (1875 márc. 2.): „A második párisi világkiállítás látogatói láthatták az itáliai kiállításrészletben azt a csodálatos szerkezetet, amely pontos1 Kneller, A kereszténység és modern természettudomány úttörői. (Ford. a budapesti növ. papság Magyar Egyházirodalmi Iskolája.) A következőkben sokszor igénybevesszük ezt a szorgalmasan megvizsgált anyagot, amely e nagyon értékes műben össze van gyűjtve. V. ö. James /. Walsh, Makers of Modern Medicine (1907.) U. a Catholic Churchonen in Science *1. (1909.) II. (1910.)

322 „A tudomány és hit összeférhetetlenségének tanúi.“