Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)

Első szakasz. A tudomány szabadsága és annak bölcseleti feltételei

Két világnézet és ezek szabadsága.

19

badsága nincs ; függő viszonyban van a talajjal szemben, melyből táplálékát nyeri, függ a fény törvényeitől, a levegőnyomástól és a nehézkedési erőtől, a nap ésévváltakozásánaktörvényeitől;alkalmazkodnia kell az időjáráshoz és a talajhoz. Nem mondhatja a fénynek: Távozz tőlem! Elsatnyulás és fejletlenség lenne függetlenítésének a következménye. Nem mondhatja a talajnak: Nincs rád szükségem. Gyászos pusztulás volna a sorsa. A fának tehát neki megfelelő szabadsága van meg és ebben a szabadságban növekszik s gyarapodik. Ha nagyobbat akar, ez természetével ellenkező szabadság, amely lényének nem kifejlesztése, hanem pusztulása volna.

Ez a keresztény felfogás az emberről és az ő gondolkozásáról. Tehát itt csak egy kérdés vár feleletre, vájjon a külső korlát, amely gondolkozásomban, kutatásomban vagy tanításomban körülvesz, ellenkezik-e emberi természetemmel, lelkemnek az igazsághoz való jogával, avagy az emberi társadalomban elfoglalt állásommal ? Ha igen, visszautasítom ! szolgaság ez, nem kötelezettség, méltatlan béklyó, nem természetes korlátozás. Ha azonban nem, akkor nem tagadom meg ezt az alárendeltséget. Szabadságot akarok, de csak emberi szabadságot.

Álljunk meg itt. Egyelőre legyen elég, hogy ezt a kérdést megfogalmaztuk; később vesszük fel ismét az elejtett fonalat.

A szabadság modern fogalma.

Az emberről és szabadságáról való keresztény felfogás, mely az elmúlt századokban magától érte2*