Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)

Első szakasz. A tudomány szabadsága és annak bölcseleti feltételei

Tudomány és szabadság.

9

attól fél, hogy csetlik-botlik, nem löki el a segítő kezet. Önismeret a bölcsesség édestestvére s egyszersmind a szerénység szülője.

Szabadság.

Ez tehát a tudomány : nem az az istennő, aki a halhatatlan Zeus fejéből ugrott elő, hanem a kis emberi szellem gyermeke, csont a csontjából, hús a húsából. Ez a tudomány követeli most a szabadságot. Szabad akar lenni és szabadon működni ; ezt követeli az igazság nevében, melyet, nem lehet mellőzni, eztTa kulturális haladás nevében, melyet nem szabad megakadályozni.

A szabadság nyilvánvalóan a kötöttségtől, kötelékektől vagy korlátoktól való mentességet és függetlenséget jelent, a tevékenységben, gondolkozásban, akarásban vagy cselekvésben. A fogoly akkor szabad, ha lehullanak bilincsei, a nép akkor szabad, ha szétszaggatja a szolgaság köteleit és a sas akkor tudja a szárnyait szabadon kifeszíteni a magasság felé, ha nincs kötelékekkel a földhöz kötve. A tudománynak tehát működésében meg kell szabadulnia a kötöttségtől, bilincsektől, korlátoktól. Talán azt akarja ez jelenteni, hogy szabadnak kell lennie minden korláttól és törvénytől ? Talán jogában áll a kutatónak Solont a francia akadémia tagjává s a trójai hősöket középkori lovagokká tenni? Jogában, hogy a gondolkodás minden törvényét arculüsse, hogy minden haladástól eltekintsen úgy, hogy tulajdonképpen visszatérjen Aristoteles négy eleméhez, vagy az első évezred