Bossuet, J. B. : Bossuet elmélkedései az Evangéliumról. 1. kötet: Urunk hegyi beszéde. Előkészület az Üdvözítő utolsó hetére. Az Üdvözítő utolsó hete (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny. , 1913)

Az Üdvözítő utolsó hete. Krisztus Urunk beszédei és beszélgetései virágvasárnaptól az utolsó vacsoráig

AZ ÜDVÖZÍTŐ UTOLSÓ HETE

419

igaz volt. A testvér, mint a zsoltáros mondja, meg nem váltja testvérét, ember meg nem váltja embertársát ; nem adja meg Istennek az engesztelést és lelke váltságá- nak az árát? Senki sem adhat oly vakságot, mint az egyedül Igaz, a szentek Szentje, aki nem csupán ember hanem Isten és ember, ki életét adja értünk és vérével engesztelést nyújt bűneinkért.

108. nap.

Jeremiás sajnálkozása: csak azért él e világon, hogy a csapásokat hirdesse.

Jeremiás szelídségének és jóságának egyik említésre legméltóbb megnyilatkozása a sajnálkozás afölött, hogy folyton testvéreit, polgártársait sújtó csapásokat kell hirdetnie. Jaj nekem anyám, mondotta. Miért szültél engem, versengésnek és visszavonásnak férfiát az egész földön ? Senkivel sem érintkezhetem, kölcsönt nem adtam, nekem sem adott senki kölcsönt. Mindnyájan szidalmaznak engem.i 2 Később mintegy magánkívül mondja: Atkozott a nap, melyen születtem . . . átkozott a férfiú, aki hírül vitte atyámnak : Férfiú magzatod született, és csalóka örömmel örvendeztette meg őt! Miért nem ölt meg engem anyám méhében, hogy az anyám lett volna koporsóm és az ö méhe örök fogantatásom ... Miért jöttem ki az anyám méhéböl, hogy küzdelmet s fájdalmat lássak és gyalázatban végződjenek napjaim ? 3

i Zs. 48, 8-10. - 2 Jer. 15, 10. - * U. o. 20, 14. 18.

27*