Bossuet, J. B. : Bossuet elmélkedései az Evangéliumról. 1. kötet: Urunk hegyi beszéde. Előkészület az Üdvözítő utolsó hetére. Az Üdvözítő utolsó hete (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny. , 1913)
Az Üdvözítő utolsó hete. Krisztus Urunk beszédei és beszélgetései virágvasárnaptól az utolsó vacsoráig
414 AZ ÜDVÖZÍTŐ UTOLSÓ HETE 105. nap. Jeremiás legalább mentegeti népét, ha nem is mer érte imádkozni. Igaz ugyan, Hogy Isten — a szent prófétának adott kinyilatkoztatása szerint — nem akarta őt meghallgatni többé : Ne imádkozzál e népért s ne zengj érette dicséretet és imádságot és ne állj ellenem, mert nem hallgattak meg téged ;l majd ismét : Ha Mózes és Sámuel elémbe állana is, nincs kedvem e néphez. Űzd ki őket orcám elől. Hogyha azt mondják neked : Hova menjünk ki ? mondd nekik : Aki halálra, halálra ; aki fegyverre, fegyverre és aki fogságra, fogságra. Es mindenkit követi balsorsa, senkit sem akarok abból kimenteni : Mert ki könyörül rajtad Jeruzsálem ? Vagy ki bánkódik érted? Vagy ki megy könyörögni a te békességedért ? Te elhagytál engem, mondá az Úr.2 De a szent próféta elfojtott sóhajai és imádsága az epedésnek a rejtett imádságnak egy neme volt ; és ha nem mert siránkozni az igazságosan büntetett nép bajain, legalább annak bűneit siratta : Ki öntözi fejemet vízzel és ki fakasztja szemeimben a könnyek forrását, hogy sirassam éjjel-nappal népem leányának halottait ? Mert ki menthetné ki vétkeiket ? Ki maradhatna tovább közöttük ? Ki visz engem a pusztába az utasok szállására, melyet utasok építenek oda, hogy ott megpihenjenek ... hogy elhagyjam népemet és eltávozzam tőle ? Mert paráznák, gonosz- 1 1 Jer. 7, 16. - 2 U. o. 15, 1. 3. 5. 6.
